Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
nak 90-95 százaléka, de mindenkor túlnyomó többsége érettségi bizonyítvány’ alapján kéri felvételért. ”101 A m. kir. Kertészeti Akadémiára való felvétel rendjét, az Akadémia szervezeti, tanulmányi, vizsga és fegyelmi szabályzata határozta meg. Az előírások hasonlóak voltak a más akadémiai rangú felsőoktatási intézményekben alkalmazott felvételi szabályokhoz. így a m. kir. Kertészeti Akadémia hallgatói lehettek rendesek és rendkívüliek, férfiak és nők, magyar és külföldi állampolgárok. Beiratkozhattak - felettes hatóságuk előzetes engedélyével - tényleges állományú katonák, beiratkozhattak köztisztviselők, világi papok és szerzetesek. Felvételüket kérhették rendes hallgatónak - ugyancsak más hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan - azok is, akik középiskolai tanulmányaikat külföldön végezték, de érettségi bizonyítványukat honosítatták. A Felvételi és tanulmányi szabályzat előírásai szerint: „Más főiskola hallgatója egyidejűleg a kertészeti akadémia rendes hallgatója nem lehet. ” Rendkívüli hallgatóknak azonban ők is kérhették felvételüket.’02 A felvétel előfeltételeként a szervezeti szabályzat III. A hallgatóság. Tanulmányi ügyek, című fejezete - ez is megegyezett a többi akadémia rendelkezéseivel - a középiskolai vagy szakiskolai érettségi (mezőgazda- sági képesítő) bizonyítvány meglétét írta elő a jelentkező számára. Ez utóbbi bizonyítvány típus csak akkor volt elfogadható, ha azt a földművelésügyi miniszter, mint a főhatósági jog gyakorlója a középiskolai érettségivel egyenrangúnak ismerte el.103 A felvételnél a jeles vagy jó érettségivel rendelkezők, a hadiárvák és hadigyámoltak, valamint azok, akiknek több testvérük van, részére biztosított előnyök sem tekinthetők egyedinek. Az intézmény jellegéből adódó sajátosság, hogy a felvételnél előnyt élveztek - a fentieken kívül - a kertészeti és a mezőgazdasági pályán dolgozók gyermekei is.104 A Kertészeti Akadémiára történő felvétel olykor a politikai befolyásoló hatásoktól sem lehetett mentes. Erre enged következtetni a már többször idézett Dobray Endre által következőképpen megörökített eset: „Egy német állampolgárságú hallgató kérelme ügyében kellett döntenünk. Nevezett a Kertészeti Akadémia I. évfolyamára kérte felvételét. Közölte, hogy, mint német állampolgárnak be kell lépnie a Nemzeti Szocialista Pártba, mert csak akkor kap engedélyt egyetemi tanulmányok végzésére. Tantes101 Dobray: i.m. 274. p. (Idézet a m. kir. Kertészeti Tanintézet tanártestületének 1938 végén a földművelésügyi miniszterhez intézett feliratából.) 02 Ld.: Szabályzat 1939. 6.§ 2. bekezdés. 103 Ld.: Szabályzat 1939. 10.§ 1. bekezdés. 104 Ld.: Szabályzat 1939.10.§ 2. bekezdés. 55
