Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében

1919. május 30-án értekezletet tartott „A Kertészeti Tanintézet áthelyezése és főiskolává való átszervezése tárgyában.”91 A tárgyalásokat a már többször említett Czapáry Bertalan vezette, aki ekkor, mint korábban már említettem, a kertészeti osztály vezetői tisztét töltötte be. Egyetértés mutatkozott abban, hogy szükség van egy kertészeti főiskolára. Több, a létesítendő főiskola helyével (ez volt a legfontosabbnak ítélt kérdés), tanrendjével, illetve a kertészeti oktatás mindhárom szintjének megújításával kapcsolatos megoldandó feladat megvitatásra került.

A felállítandó főiskola felvételi rendjével kapcsolatos általános szabályok kidolgozásával azonban nem foglalkoztak. Mindazonáltal két, a felvételi renddel kapcsolatos részletkérdést azonban tisztáztak. Az egyik a koedukáció alapelvvé emelése, amiről már tettünk említést. A másik annak rögzítése, hogy az oklevéllel nem rendelkezők részére átmeneti kurzust kell szervezni.

Czapáry szavaival élve:

.....a kertészeti főiskolán létesíteni kell egy átm

enti kurzust is. Tudniillik meg kell nyitni a 3 éves tanfolyamot azon kertészkollegák számára is, akinek oklevelük nincs, de bizonyos eltöltött gyakorlati idejük van: pl. 10 év. Akik önképzés útján képesek versenyezni az okleveles kollegákkal. Ezekről van itt szó, akik éreznek magukban elég tehetséget, hogy ezt a három éves tanfolyamot eredménnyel befejezzék Ez az intézkedés egy kapcsolódás lenne a múlt és a jövő között. ”92

A felvetéshez többen is hozzászóltak, így a szintén már említett Schilberszky Károly, aki azt ajánlotta: ”..., hogy miután senki önmagának bírája nem lehet, hogy azok, akiket Czapáry elvtárs említett, egy felvételi bizottság előtt tegyenek bizonyságot a három éves tanfolyam látogatására vonatkozó képességükről. ”93

Czapáry szerint a „Schilberszky elvtárs” által felállított eszme helyes, azonban már a részletkérdésekhez tartozik. Kardos Árpád kertészeti szakíró, az OMKE (Országos Magyar Kertészeti Egyesület) titkára helyeselte a „Czapáry elvtárs” által felemlített átmeneti kurzus felállítását.94 95 Czapáry Bertalan lezárandó a tárgyalásnak ezt a részét javasolta: „...hogy ezt a kérdést ismertessük a Kertészet c. szaklapban, hogy mások is hozzászólhassanak. ” 95 A tanintézeti reform véghezvitelére, bár ezt tervezeték, a Tanácsköztársaság fennállása alatt nem jutott idő. A bukást követően újból napirendre vették a Kertészeti Tanintézet és a kertészképzés megújítá91 Az értekezlet jegyzőkönyvét közli Tóth: i.m. 136-153 p.

92 Az idézetet ld. Tóth: i.m. 148-149. p.

93 Az idézetet ld. Tóth: i.m. 149. p.

94 Kardos állásfoglalását ld. Tóth: i.m. 149. p.

95 Az idézet ld. mint fent.

52