Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében

sának ügyét. Az irányító-egyeztető szerepet, ekkor a régi-új szakfőhatóság a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium XI. 1. osztálya (kertészeti ügyosztály) vette át.

A megbeszéléseken, illetve a különböző felterjesztésekben az átszervezéssel kapcsolatos egyik - a feleket leginkább megosztó kérdés - a szükséges előképzettség mértékének meghatározása volt. Ennek alátámasztására következzék néhány idézet:

Rerrich Béla: „..az előképzésnek az idejét ne fixirózzuk sem a felső, sem a középfokú oktatásnál. ”

Győry István ny. miniszteri tanácsos (volt kertészeti tanintézeti rendes tanár)96, a minisztériumi javaslat kidolgozója és előadója: „Előképzettségül tehát, megállapítandó már az érettségi /8 osztály, mert ilyen végzettségűek elegendő számmal jelentkeznek. Ez alól kivételt tenni csak a négy évben megszabandó átmeneti időben volna indokolt /mert, hogy a 6 osztály végzett az új szabályzat szerint bekerülhessen, arra még 2 középiskolai osztály és az alábbiak szerint 2 kertésztanulói gyakorlat fog kelleni, ami együtt 4 év/, de csak is nagyon indokolt kivételes esetben és gondos felvételi vizsga alapján, erre az átmeneti időre is természetesen az érettségizettek részére kellene előnyt biztosítani, főleg azoknak akik az /eddig kötelező/, 1 évnél több kertészeti gyakorlatot igazolnak. ”- XL 1. osztály (kertészeti ügyosztály): „A felsőfokú képzés a kertészeti tanintézetből fejlesztendő akadémián történnék. Előképzettség érettségi vizsga és 2 évi kertésztanulói időkitöltése után megszerzett kertészsegédi vizsga.” Azaz, az ügyosztály természetesen egyetértett az általa felkért javaslattevő, vagyis Győry István álláspontjával. Ez egyben megegyezett a legtekintélyesebb szakmai szervezeteket és szakértőket tömörítő Országos Kertészeti Szaktanácsnak a véleményével is.

Az FM és a Kertészeti Szaktanács közötti nézetazonosságot híven tükrözik az alábbi sorok is: „A felsőfokú oktatásnál az átmeneti időre nézve a Szaktanács javasolja, hogy 1922. év őszén a kertészeti tanintézetbe való felvétel a ma érvényben lévő szabályzat szerint történjék, /I év kertészeti gyakorlat alapján/1923 év őszén szünetel. 1924 őszén a kertészeti akadémia új szabályzata alapján történik /érettségi vizsga, 2 kertészeti gyakorlat, kertészsegéd képesítő vizsga/. ”97

96 Győry István (Debrecen, 1861. július 15.- Alsógöd, 1954. január 17.) gyógyszerész, a hazai kertészeti technológia megteremtője, a kémia tudományok kandidátusa (1953). A m. kir. Kertészeti Tanintézet rendes tanára (1894-1913). A m. kir. Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Ügyosztályának miniszteri tanácsosa (1913-12920).

97 A fentebb idézeteket Id.: MOL-2424-1922-50-202888

53