Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920

Kerepeszki Róbert:

Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben,

1919-1920

1. A „történelmi környezet” és az új ifjúsági szervezetek 1919/20-ban

Az első világháború vége és az azt követő belpolitikai, társadalmi, területi változások alapvetően szakaszhatárt jelentek a magyar felsőoktatás történetében is. 1914 nyarán a nacionalizmustól túlfűtött egyetemi fiatalok még lelkesen üdvözölték a háborút, és már ekkor, illetve az ezt követő években is jelentős részük önként vonult be katonai szolgálatra. Azonban 1918-ban ez a generáció a vereség és a kilátástalan, bizonytalan jövő érzésével tért haza, és szinte velük együtt érkezett az egyre kisebbre zsugorodó országba a megszállt területekről menekülők tömege is.

A „háborús évfolyamok” elkezdeni, vagy folytatni akarták korábban félbehagyott egyetemi tanulmányaikat, és ez az érthető igényük kaotikus helyzetet eredményezett a magyar felsőoktatásban, elsősorban a budapesti intézményekben.11

Meg kell említenünk, hogy hasonlóan özönlöttek a fiatalok a világháború másik vesztese, Németország felsőoktatási intézményeibe is: ott a „háborús évfolyamok” miatt 1921-ben kétszer annyi hallgató iratkozott be az egyetemekre és a főiskolákra, mint a világháborút megelőző utolsó békeévben. Az 1913/14-es és az 1919/20-as tanévek létszámadatainak vonatkozásában ugyanez volt tapasztalható a győztes

11 A helyzetet 1920 áprilisában egy kereszténypárti politikus a következőképpen jellemezte a Nemzetgyűlésben: „Igen-igen sokan vannak az ifjak között menekültek, akik igen nagy nyomorúsággal küzdenek, idegen megszállások elől jöttek ide és tanulmányaikat, mint magyar érzelműek, itt kívánják folytatni.

Igen sokan vannak ezek közül olyanok, akiknek az egész napot az utcán kell tölteniük még ma is, mert nincs állandó lakásuk. Vannak olyanok, akik esténként kapnak ágyat, de tudok olyan eseteket is, hogy hárman járnak egy ágyra és így bírnak csak meghúzódni. Vannak egyetemi ifjak, akik egyik-másik barátjuk jószívűségéből az egyik estét az egyik ágyában, a másik estét a másik ágyában töltik el.

igen sokan panaszkodnak, hogy este abban a szükséglakásban, amelyben elhelyezkedtek, egyáltalában nincs világítás, úgyhogy tanulásról szó sem lehet, mert nappal az egyetem látogatásával vannak elfoglalva. Vannak olyan ifjak, akik csak este tudnak szobájukba menni és akkor úgyszólván a földön, egymás tetején feküsznek, csakhogy ne legyenek a szabad ég alatt.” Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplói. II. köt. (1920. április 28.) 366-368. p.

24