Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920
Olaszország vagy a szomszédos Románia esetében is, tehát ez nem sajátosan magyar jelenség. Ez a helyzet egyre radikálisabb irányba sodorta ennek a generációnak a tagjait. A jobboldal felé orientálódó egyetemisták már 1918 decemberében új szervezetet hoztak létre, amely számukra megfelelőbb keretet jelentett életérzésük kifejezésére. Ez a Piros-Fehér-Zöld Blokk volt, amely a későbbi Gömbös-kormány sajtófőnökének, az akkor még szintén egyetemista Antal István vezetése alatt markáns célokat fogalmazott meg elsősorban a területi integritás megvédése, a baloldali mozgalmak (főképp a Galilei Kör) visszaszorítása érdekében, de ezek mellett helyet kapott az „égetően sürgős szociális és gazdasági problémák megoldása” is, ami az egyetemre jutásuk, érvényesülési lehetőségeik biztosítását is jelentette.12 13 Az 1919. március 21-én hatalomra kerülő kommunista diktatúra megakasztotta, illetve háttérbe szorította ezeket a jobboldali egyetemi szervezkedéseket. Ennek bukása után azonban sokkal nagyobb lendülettel éledtek újjá ezek a mozgalmak, amit jól jelez az, hogy már 1919 augusztusában több új ifjúsági szervezet alakult. Az első a főképp az irredentizmus jegyében létrejövő Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülése volt, melyet a Piros-Fehér-Zöld Blokk utódjának tekinthetünk, annál is inkább, mert vezetői (például Antal István) ebben is aktív szerepet vállaltak.14 Az egyértelműen társadalmi jellegű ifjúsági egyesület mellett a jobboldali egyetemisták létrehoztak karhatalmi feladatokat is ellátó szervezeteket is, az egyetemi zászlóaljakati Ezek között az elsőt a budapesti orvostanhallgatók alakították meg Velcsov György vezetésével, aki már a polgári demokratikus köztársaság és a kommunista diktatúra alatt is tevékeny szerepet vállalt a jobboldali érzelmű egyetemi hallgatók 12 A külföldi felsőoktatási helyzetre lásd Jarausch, Konrad H.: The Crisis of German Professions 1918-1933. Journal of Contemporary History, 1985/3. 384-385.; Wehler, Hans-Ulrich: Deutsche Gesellschaftsgeschichte. Vierter Band: Vom Beginn des Ersten Weltkrieg bis zur Gründung der Beiden deutschen Staaten 1914-1949. München, 2003, Verlag C.H. Beck, 235-236. és 462—472. p.; Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája 1930. Budapest, 1931, M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 20-21. p. 13 Viczián János: Diákélet és diákegyesületek a budapesti egyetemeken 1914-1919. Felsőoktatás-történeti Kiadványok, Új Sorozat 2. Budapest, 2002, ELTE Levéltár, 103— 109., 205-209-p. 14 M.A.: A Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülése. Technikus, 1919/1. 25.; Nem! Nem! Soha! Technikus, 1920/3. 87., 90-91. p., Az első tíz év története. Magyar Egyetemi Híradó, 1932. február 5. 3-6. p., Viczián János: Diákélet, i.m. 230. p. 25
