Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Ujváry Gábor: A felsőoktatási felvétel szabályozásai a két világháború közötti Magyarországon

tók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.” Ezzel szemben a második zsidótörvény már arról rendelkezett, hogy: „Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. Ez a rendelkezés nem terjed ki az egyetemek hittudományi karának és a hittudományi főiskoláknak a hallgatóira (növendékeire).”

Az 1940: XXXIX. t.c. - az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról - már félig meddig a háborús tervgazdaság jegyében, a hallgatók egyik intézményből a másikba történő átirányítását is megengedve, ugyanakkor a munkaerőpiaci elvárásokat és lehetőségeket is figyelembe véve rendelkezett a felsőoktatás felvétel feltételeiről. „Az egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy az mind az egyetemi és főiskolai intézetek befogadóképességének, mind az országban az illető tudományszakkal kapcsolatban előreláthatóan felmerülő értelmiségi munkaerő szükségletnek megfeleljen. Az egyetemi és főiskolai intézetek befogadóképességének helyes kihasználását olyan rendelkezéssel is biztosítani lehet, amely a felvételre jelentkező tanulmányi szükségleteihez képest és az egyetemek és főiskolák meghallgatása után megállapítja, hogy az ország meghatározott területéről származó vagy területén lakó hallgató tanulmányait az ugyanazt a tudományszakot művelő egyetemek vagy főiskolák közül melyiken kezdheti meg vagy folytathatja.” A törvény - a numerus claususról és annak módosításáról szóló 1920-as és 1928-as paragrafusokkal szemben - immár valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozott, a korábban a numerus clausus hatálya alá nem tartozó művészeti, gazdasági és kereskedelmi főiskolákra is kiterjedt a hatálya. Mivel a zsidók egyetemi és főiskolai felvételének lehetőségeiről a második zsidótörvény rendelkezett, erről nem is volt szó a szövegében.

Mindenképpen pozitívan kell értékelnünk azonban Hóman Bálintnak azokat az intézkedéseit, amelyek az alsóbb néprétegek középiskolai és felsőfokú tanulmányainak segítését szolgálták. Hóman 1937-ben a „szigorú tehetségszelekció” szellemében alapította a Horthy Miklós ösztöndíjat (27.000/1938. V.K.M. sz. rendelet). 1939-től támogatta a budapesti egyetemekre járó paraszti tehetségek elhelyezésére létrehozott Bolyai (1942- től már Győrffy) Kollégiumot - a népi kollégiumi rendszer első intézményét majd 1941-ben felállította az Országos Tehetségkutató Intézet Bi21