Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Lakos János: Az egyetemi levéltárak elmúlt 10 évi működése a szakfelügyeleti jelentések tükrében

és a vezető szakfelügyelőnek. Ezek a dokumentumok idén eddig egyetlen egyetemi levéltártól érkeztek be.

III. Az egyetemi levéltárak működésének jövője

Végül, de nem utolsósorban röviden foglalkoznunk kell a történettudományi és közművelődési tevékenységgel is, noha e munkaterületekre a szakfelügyeleti ellenőrzések nem terjedtek ki. Természetesen igyekeztem és igyekszem nyomon követni a megjelentetett kiadványokat és megvalósított tudományos vagy népszerűsítő rendezvényeket, és ennek alapján megállapítható, hogy az egyetemi levéltárak e téren egyre izmosodó munkásságát a segédleteken kívül számos egyetemtörténeti forráskiadvány és tudományos konferencia jelzi.

Ezzel teljes a levéltári feladatkör! Az alaptevékenység mellett a kifelé, az egyetemi közönségnek és a szélesebb közönségnek szóló, a levéltári anyagban rejlő információkat közkinccsé tevő produkcióknak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy az egyetemi közönség, a hallgatók, a tanárok és más munkatársak tudnak-e egyáltalán a levéltárról, ismerik-e tevékenysége mibenlétét.

Ha igen, ez nagyszerű dolog, de még nem elég. Olyan tevékenység kell, ami fel is kelti érdeklődésüket a levéltári anyag használata iránt. Más szavakkal mondva, a levéltárnak az egyetemi élet szerves részévé kell válnia. Ám a levéltár rendeltetésszerű alapfeladatait, a levéltári anyag biztonságos megőrzését és minél használhatóbbá tételét (ma már természetesen a legmodernebb eszközök ebben szinte korlátlan lehetőségeket biztosítanak) soha nem szoríthatja háttérbe, soha nem hanyagolhatja el!

Hatalmas kihívást jelent az elektronikus iratkezelés terjedése, ami alapjaiban változtatja meg a levéltárak világát. Ez alól az egyetemi levéltárak sem vonhatják ki magukat.

214