Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Körösi Zsuzsanna: Az „ellenforradalmárok” gyermekeinek felvételi tapasztalatai a Kádár-korszak első felében - visszaemlékezések tükrében
Körösi Zsuzsanna: Az „ellenforradalmárok” gyermekeinek felvételi tapasztalatai a kádár-korszak első felében - visszaemlékezések tükrében Előadásom Az ötvenhatosok második nemzedékejH7 címmel folytatott oral history kutatás eredményeire épül. Molnár Adrienne kolléganőmmel élet- útinterjúkat készítettünk387 388 389 negyvennégy olyan emberrel, akinek valamelyik szülőjét (többségüknek az apját) az 1956-os forradalom leverése után kivégezték vagy letartóztatták.38 Ma a már köztudott, hogy november 4-ét az újkori magyar történelemben minden korábbit felülmúló politikai bosszúhadjárat követte. A megtorlás - amelynek a bosszúálláson túl a társadalom megfélemlítése volt a célja - az elítéltek családtagjaira is kiterjedt. Ennek következtében a gyerekek megbélyegzetten nőttek fel, egész életpályájukat befolyásolta, hogy a hatalom ellenségnek tekintette szülőjüket, és apjuk „bűne” miatt őket is büntette. Helyzetüket tovább nehezítette, hogy nemcsak a hatalom, hanem a társadalom egy része is megbélyegezte az ötvenhatos elítélteket és gyermekeit. A következőkben azt mutatom be, hogy a szülő forradalmi szerepe miatt büntetett generáció tagjai a súlyos örökség terhe alatt milyen pozitív vagy negatív tapasztalatokat szereztek a továbbtanulás terén. Milyen diszkrimináció érte őket, illetve milyen segítségben volt részük ezen a téren? Élettörténeti interjúszövegeket, szubjektív tanúságtételeket értelmezek a biográfia módszerével, nyolc konkrét egyedi, de mégis tipikusnak mondha387 A kutatás az 1956-os Intézet támogatásával 1994 és 1997 között zajlott. Az interjúk az Oral History Archívumban kutathatók. 388 Itt nincs mód az interjú-módszertani diskurzus ismertetésére, de röviden fontos rögzíteni, miként készültek ezek az interjúk. Az oral history, illetve a szociológiai life story típusú, részben pedig a pszichológiai mélyinterjúk módszereit követtük. Teljes életutakat rögzítettünk. Engedtük, hogy az interjúalany az általa választott keretben konstruálja meg élettörténetét, nem vágtunk a szavába, belekérdezéssel nem akasztottuk meg a történetfolyamot, nem sürgettük, és csak akkor szólaltunk meg, ha az interjúalany elbizonytalanodott, megerősítésre, esetleg további kérdésre várt. 389 A kutatás eredményeit összegzi: Körösi Zsuzsanna-Molnár Adrienne: Titokkal a lelkemben éltem. A: ötvenhatos elítéltek gyermekeinek sorsa. Budapest, 2000, 1956-os Intézet. Digitális formában letölthető: http://www.rev.hu/rev/htdocs/hu/kiadvanvok/titokkal a lelkemben/Korosi Molnár TIT OKKAL.pdf 199
