Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Molnár László: Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti Orvoskaron 1920-1949 között
drasztikusan csökkent. Érdekes átrendeződés zajlott le a keresztény felekezetek között is, de mivel itt őket korlátozások nem érték, ehelyütt nem tekintjük feladatunknak ennek részletezését. Röviddel ez után az 1940: XXXIX. te. a felvételi szempontjaiként a magyar nemzet és állam iránti hűség és erkölcsi megbízhatóság mellett az intézmények befogadóképességét és a szakterület várható szakemberigényét is megfogalmazta. A zsidókérdés mellett a korszak másik nagy problémája a nők felsőoktatásban való részvétele volt. Ebben a kérdésben a budapesti orvoskar meglehetősen konzervatív álláspontot foglalt el, melynek lényege az volt, hogy a nőket egyszerűen nem tartották alkalmasnak az orvosi pályára. E véleményének a tanári kar a korszak egész folyamán hangot adott, és hosszú ideig érvényt is szerzett. Még a vallás- és közoktatási miniszterrel is hajlandók voltak szembeszállni ebben az ügyben. Az I. világháború alatt a hadseregbe bevonult férfihallgatók helyét jórészt nők foglalták el, de szereplésük nem hagyott nagyon kedvező emlékeket a tanári karban, így 1918 után, hogy a leszerelőknek helyet csináljanak, elsősorban a nőket igyekeztek kitessékelni az egyetemről, legalábbis addig, amíg a hallgatói dömping levonul. E hullám lecsillapultával az 1926:XXIV. te. egyenjogúsította a leányközépiskolai érettségit a fiúközépiskolaival. Innentől kezdve csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter korlátozhatta felvételüket egyes iskolatípusokba. 1927-től Klebelsberg megnyitotta a nők előtt a bölcsészkarokat, az orvoskarokat, valamint a közgazdasági kar mezőgazdasági és kereskedelmi osztályait. Ettől kezdve a budapesti orvoskarnak komoly konfliktusai támadtak a miniszterrel a nők felvételét illetően, amelyben végül mégiscsak ez utóbbi szava érvényesült. 1934-ben Hóman Bálint visszavette elődje, Klebelsberg 1927-es nyitását, és 30%- ban korlátozta a nők részvételi arányát az egyetemeken. A II. világháborút követően az új, demokratikus politikai viszonyokkal párhuzamosan lépett fel az igény, hogy az egyetemeket a korábbinál sokkal szélesebb körben tegyék elérhetővé a szegényebb sorsú társadalmi rétegek gyermekei számára is. Ennek élharcosa a Magyar Kommunista Párt volt, noha nem minden politikai hátsó szándék nélkül. A cél a párthoz és az új hatalomhoz hű értelmiségi réteg kialakítása volt. Eltörölték a korábbi korlátozásokat, olyannyira, hogy még a felvételi keretszámokat sem alkalmazták. Ennek oka, hogy az egyetemi tanács a kar megkérdezése nélkül döntött a keretszámok mellőzéséről, miközben a Műegyetemen és a Közgazdaságtudományi Karon zárt szám volt érvényben. így akik oda nem tudtak bekerülni, többek között az orvosira iratkoztak be. A felvételi elutasítás indoka a budapesti orvoskaron csak az érettségi vagy a közelebbről nem részletezett „hadi ok”hiánya volt. 116
