Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
szati, mütani és kereskedelmi - osztályokra az előkészítő osztály sikeres elvégzését követően lehetett beiratkozni. Érettebb korú egyének rendkívüli hallgatóként - az előkészítő osztály elvégzése nélkül - bármely osztály előadásait látogathatták, sőt a tanodái kísérletet is kiálthatták, s ennek eredményéről bizonyítványt is szerezhettek.162 Az újabb jelentős szervezeti változás a szabadságharc leverését követő évben következett be az intézmény életében. Ferenc József az 1850. szeptember 19-én kelt rendeletével az Institutum Geometricumot és a József Ipartanodát egy új intézmény, a k. k. Joseph Industrieschule keretében egyesítette. Az alapítással egy időben az előkészítő osztályt két évfolyamosra bővítették, majd 1851-ben megszüntették, s helyette három osztályos föreális- kolát állítottak fel, azzal a céllal, hogy az intézmény önmagának képezzen ki kellő felkészültségű tanulókat. A gazdasági és kereskedelmi osztályokat megszüntették, csak a technikai osztályban folyt a képzés, amelynek tanulmányi idejét kettőről három évre emelték fel.163 Az alapító rendelet ugyan kimondta, hogy az ipartanodát műegyetemmé kell fejleszteni, s a szervezeti változtatások is ebbe az irányba mutattak, az Industrieschule mégis csak középfokú intézménynek tekinthető, mivel a képesítés szükséges kellékeivel, a szigorlat tartásával, illetve az oklevélkiadással nem élhetett. 1856. szeptember 30-án kelt az a rendelet, amellyel az uralkodó az ipartanodát Joseph Polytechikum néven felsőfokú tanintézetté emelte. Az új szervezeti szabályzat szerint az intézménynek két osztálya volt: egy egyéves, kötött tanrendű előkészítő osztály, illetve egy hároméves - a tanszabadság talaján álló - általános technikai osztály. A szabályzat a felvétel feltételeit is rögzítette. Az előkészítő osztályba azok nyerhettek felvételt, akik betöltötték 18. életévüket, s valamilyen ipari vagy gazdasági üzletben két évet eltöltöttek, vagy a felvételhez megkívánt előismeretekből: matematikából (számolásból), magyar és német nyelvből vizsgát tettek. Az általános technikai osztályba rendes hallgatóként azok iratkozhattak be, akik a főreáltanoda 6 osztályát, vagy a főgimnáziumot elvégezték, valamint azok, akik betöltötték 16. évüket, s az előkészítő osztály valamennyi tárgyából sikeres felvételi vizsgát tettek. Ekkor említi első alkalommal a szabályzat az 1850-ben bevezetett érettségi bizonyítványt, egyelőre még nem követelményként, hanem kedvezményként. Miszerint a végzett főreáliskolai tanulók és a sikeres érett162 Zelovich Kornél: A m.kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp., 1922.103-104. p. 163 Uo., 112. p. 82
