Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig

ségi vizsgát tett főgimnáziumi diákok egyből a technikai osztály második évfolyamára iratkozhattak be, ha matematikából sikeres vizsgát tettek, s a rajzmüvészeiben elégséges jártasságot és felkészültséget mutattak fel. Rendkívüli hallgatóként azok az önálló, független helyzetű egyének, egyetemi hallgatók, köz- vagy magánhivatalnokok iratkozhattak be, akik vagy önképzés céljából, vagy mint tudománykedvelők egy-egy tárgyat kívántak hal lgatn i.164

Nem csak a szervezeti felépítésben, de a felvételi rendben is változást jelentett, hogy 1865-ben megszűnt az előkészítő osztály. Ekkortól a Műegyetem két - műszaki és közgazdasági - osztályból állt, amelyekbe közvetlenül, de csak középiskolai végzettséggel lehetett bejutni.165 A kiegyezést (1867) követően előállt kedvező politikai helyzet az intézmény fejlődésére is serkentőleg hatott.

Az 1867/68. tanévtől az oktatás tovább differenciálódott. A technikai osztályon belül szétválasztották a gépészek, az általános mérnökök és a vegyészek képzését. Az első kettőnél már 5, az utóbbinál 3 év volt a tanulmányi idő. A közgazdasági osztályon szintén elkülönült a kereskedelmi és a mezőgazdasági szak. Mindkettőnél 2 év lett a képzés ideje. Ez a szervezeti forma már az 1871-ben megvalósított kari szervezet előképének tekinthető. Egy furcsa ellentmondásra azonban mindenféleképpen fel kell hívni a figyelmet: noha az intézmény felsőoktatási tanintézetnek számított, s a Műegyetem elnevezést használta, továbbra sem adhatott ki mérnöki oklevelet.166

A mai, modem kari struktúrának megfelelő szervezetét az 1871. július 10-én szentesített szervezeti szabályzattal nyerte el a Műegyetem.167 Az új szabályzat szerint az intézmény élén a korábbi, kinevezett igazgató helyett az egyetemi tanács által választott, s a kultuszminiszter által megerősített rektor állt. 1871-ben három szakosztályt - tulajdonképpen kart - szerveztek: az egyetemest, a mérnökit és a gépészmérnökit. Az építészi és vegyész szakosztály hely- és tanerő hiány miatt csak az 1873/74-es tanévben kezdte meg a működését a mérnöki, illetve az egyetemes szakosztály keretén belül.

A szakosztályok élén a szintén választott és a miniszter által megerősített dékánok álltak. A szabályzat szerint a Műegyetem hallgatói rendesek

164 Uo., 121. p.

165 BME millenniumi évkönyv, 12. p.

166 Uo., 12. p.

167 A Műegyetem újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot Eötvös József vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé. A törvényjavaslat tárgyalása Eötvös váratlan halála (1871. febr. 2.) miatt egy rövid időre megakadt, de az országgyűlés végül elfogadta azt.

83