Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között

Szempontjait az alábbi érvelés nyomatékosba:

„Kötelességemnek érzem, hogy itt is a numerus claususra vonatkozó nézeteimet kifejtsem. Kötelez erre a kolozsvári egyetem szelleme, mely mindig, de nevezetesen 25 évvel ezelőtt, amikor ugyanis az Universitas Extensionra vonatkozó mozgalom élére állott, ezzel is dokumentálta azt, hogy az egyetem kapuit nem szűkíteni, hanem tágra nyitni kívánja, hogy még a főiskolai oktatás körében is a demokrácia szellemét be akarja vinni. ”(...)

A brandenburgi nagy választófejedelem már a XVIII. században, a vallás-felekezeti féltékenykedések és üldöztetések közepette tervezte az üldözöttek, akár Mohamedánus tudósok és tanulmányozók számára a tangermündei egyetem szervezését s Németország büszkén vallotta alaptörvényét: „Die Wissenschaft und ihre Lehre ist frei 118 S mi a mi nagy Eötvösünk óta egyetemeinket a tanulási és tanítási szabadság alapjára állítottuk. Ez a mi nagy büszkeségünk, se büszkeségről nem mondhatunk le a lemondás kényszerű korszakában sem... ...A nemzetünk ellen elkövetett bűn súlyosan büntetendő - legyen a bűnös zsidó, vagy keresztény. De a bűnösséget azonosítani a zsidósággal, nem csak logikai hiba, hanem nemzetünk ellen elkövetett súlyos vétség is! ”

Schneller állásfoglalását a numerus clausus-szal kapcsolatban elfogadta az egyetemi tanács is, egyben kinyilvánította, hogy a nemzetiségekre és népfajokra vonatkozó kitételt nem a ténylegesen felvett hallgatók, hanem az ennél bővebb, miniszter által meghatározott kontingens arányában állapítja meg.119

Az egyetem ezzel kapcsolatos politikáját a Délmagyarország című napilap is méltatja egy, a későbbi törvénymódosítás idején fogalmazott cikkben. A szerző elismerően emlékezik meg arról, hogy a törvény hatályba lépése után is az egyetem sokkal inkább ennek a „kemény öklű” törvénynek betűjét, mintsem annak szellemiségét tartotta szem előtt.

Ilyen értelemben tehát Erdély szelleme győzött a numerus clausus szelleme felett, annak az Erdélynek szelleme, melyet a szegedi tanári kar testesít meg, s melynek területén Európában először iktatták be a vallásszabadságot.120

A szegedi egyetem szeptemberi állásfoglalása már sejtette, hogy a felvételekre vonatkozó kontingensek alkalmazásában a vidéki és a budapesti egyetemek között feszültség van kialakulóban.

118 Szabad fordításban: „a tanulás és tanulmányozás szabad”.

119 A Ferenc József Tudományegyetem Rektori Hivatalának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. CSML VIII.1. l.doboz 1.rendes tanácsülés (1920.IX.25.)

120 A város és az egyetem. In.: Délmagyarország (továbbiakban Dm.) 1928.IX.12. 1.

68