Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között

A budapesti tudomány- és műegyetem alapvetően igyekezett a törvény szellemét követve eljárni a felvételekben, még akkor is, ha adott esetben az ellenkezett a törvény betűjével. Szeged legfontosabb törekvése ezzel szemben a törvény szigorú passzusaival való szembeszállás.121 A véleménykülönbségeket az alábbi pontokban foglalom össze:

1. Az végrehajtási gyakorlat első vitás pontja a nemzetiségek és népfajokra vonatkozó arány számításában mutatkozik. Amint az fentebb már olvasható volt az egyetemi tanács döntése értelmében a zsidó hallgatók 5%-ban meghatározott arányát nem a valóban felvételt nyert hallgatók, hanem a minisztérium által engedélyezett létszámkerethez viszonyítva állapították meg.

2. Különbség volt abból a szempontból is, hogy a dékáni hivatalok által felállított felvételi bizottságok Szegeden sokkal elnézőbbnek bizonyultak a felvételért folyamodók nemzethüségét és erkölcsét illetően.12“ Erkölcs és nemzethüség szempontjának megítélésében fő szerepet játszott a bizottság szubjektív értékítélete.123 Haller István kultuszminiszter az alábbiak szerint vázolja a problémát: „...a budapesti egyetemek hallgatói között volt a törvény meghozatala előtt a legnagyobb a zsidóság arányszáma és ugyancsak ennek a két egyetemnek a hallgatói között Volt a törvény meghozatala előtt a legtöbb megtévedt fiatalember, akit a bolsevik láz magával ragadott, szertelenségekbe, visszaélésekbe sodort. Az igazolás tehát csak itt járhatott nagyon sok esetben marasztaló ítélettel. Így is történt. A budapesti egyetemeken sok hallgató a forradalmak után már jelentkezni sem mert, tudatában volt, hogy viselkedése a kritikát ki nem állja.

121 Ezt a különbséget a budapesti tanári kar a szegedi tanári kar liberális voltával magyarázta, valamint azzal, hogy ez az egyetem a relatíve kevés beiratkozó miatt rá volt szorulva az előírt számkontingensek kiterjesztő értelmezésére. Erre vonatkozó levéltári források hiányában nem áll módunkban állást foglalni a felöl, vajon erkölcsi, vagy pragmatikus okokból folytatott a szegedi egyetem különutas politikát. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a numerus clausus-szal kapcsolatos liberálisabb gyakorlatot a kolozsvárihoz kísértetiesen hasonló sorsra jutó pozsonyi egyetem is követte a pécsi letelepedés után.

I22.Az 1920. évi XXV. te. 3§-a rendelkezik arról, hogy az egyetemi karok, az általuk felállítandó felvételi bizottságok által kötelesek megvizsgáltatni a felvételért folyamodókat „erkölcsi és nemzethűségi” szempontból. A vizsgálat első sorban arra irányult, hogy felderítse az adott hallgatónak az I. világháború és a tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartását. - N. Szegvári 1986. 132-133. p.

121 Ezen igazolóbizottságok Budapesten sok esetben külső tagokból, vagy az amúgy is antiszemita érzelmű Turul Szövetség bajtársi alakulataiból álltak. Szegeden ezzel szemben csak egyetemi tanárok alkották a bizottság tagságát. Ez a tanári kar továbbá kolozsvári és protestáns identitásából következően sokkal fogékonyabb volt a tolerancia jegyében cselekedni. - Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története. 1921-1944. Szeged 1986. 245. p.

69