Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között
Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudományegyetemen 1920 és 1945 között Bevezetés A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1919 májusában hagyta el szülővárosát. 109 A Budapestre menekülő tanári kar már kora ősszel informális tanácsüléseken vitatja meg az egyetem jövőjével kapcsolatos legfontosabb problémákat. A tanári kar szeme előtt két alapvető probléma lebegett. Egyrészt módot kellett találni arra, hogy az intézmény minél előbb - akár Budapesten is - folytathassa működését, másrészt az elszakadt területek státuszának rendezéséig új székhely kijelölése vált szükségessé. 110 Bethlen István miniszterelnök, Haller István kultuszminiszter, Tóth Lajos és Imre Sándor államtitkárok közreműködésének köszönhetően 1920 februárjában Budapesten folytatja működését az egyetem, miután a február 25-én kelt minisztertanácsi rendelet elrendeli, hogy a kolozsvári egyetem Budapestre menekült tanárai haladéktalanul kezdjék meg a tanítást. Haller miniszter májusban kelt rendelete általános nemzet- és művelődéspolitikai szempontból, valamint az egyetem szempontjából is szükségesnek találta, hogy „míg székhelyére visszatérhet, az ország más városában, egyelőre pedig Budapesten ideiglenesen működését újra felvegye”. A rendelet egyben felszólítja a Kolozsváron maradt tanárokat, hogy tanszékeiket azonnal vegyék fel, de Budapesten. 109 110 109 1918. november 16-án a kolozsvári román nemzeti tanács elhatározza a Román Királysághoz való csatlakozását, december 1-jén Gyulafehérváron kimondja a nemzetgyűlés Erdély Romániával való egyesülését. 1918. december 18-án román csapatok vonulnak be Kolozsvárra, minek folyományaként feláll a román közigazgatás a városban. A román adminisztráció folyamatosan igyekszik zavarni a magyar intézmények, így az egyetem működését is. Az egyetem személyzetét felszólítják, hogy tegyen esküt a román alkotmányra és Ferdinánd királyra. Az eskü letételének megtagadása szolgáltat ürügyet arra, hogy karhatalomra támaszkodva kiutasítsák a személyzetet a városból és egyben „átvegyék” az egyetem vagyonát. 27 tanár azonnal elhagyja a várost, az ottmaradottak közül is egy páran követik később a menekülőket, lesznek azonban, akik a város 1940-es visszavételéig maradnak Kolozsváron. - Kiss Róbert Károly: Gondolatok és tettek a revízió jegyében a szegedi egyetemen. 1920-1945. In.: Az újragondolt negyedszázad. Szerk.: MIKLÓS PÉTER. SZEGED 2010.103-112. p. 110 Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem története 1872-1922. Szeged 1922. 125-126. p. 65
