Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között

Az egyetem végleges elhelyezése ügyében a felsőoktatási intézmény alapításáról régóta álmodozó Szeged városa már 1919 májusában felajánlja a feloszlás előtt álló tanári karnak, hogy az egyetemi hallgatók vizsgáztatását Szegeden oldja meg, később pedig az egyetem végleges elhelyezésének ügyében helyezi kilátásba infrastrukturális támogatását. Az anyagi háttér végső rendezéséig egyelőre Budapesten maradt az egyetem, de 1921 szeptemberében a feltételek alkalmassá váltak a költözésére. 1921. október 9-én ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit az egyetem új otthonában.1"

Az egyetemi felvételeknél alkalmazott zárt szám

Az országban ezenközben éles vita bontakozik ki az egyetemi hallgatóság létszámának megcsonkításáról. Az 1919 augusztusában, tehát közvetlenül a tanácskormány bukása után kirobbanó vitákban elsősorban a budapesti tudományegyetemek, illetve műegyetem, valamint a kulturális kormányzat szereplői vettek részt.

Az egyetemekre felvehető hallgatók számának korlátozását több tényező sietette. A korlátozás szükségességét első ízben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán vetették fel. Legfontosabb szempont az egyetemek túlzsúfoltságának - össztársadalmi ve- tületben az értelmiségi túltermelés - csökkentése, valamint a forradalmi és egyéb felforgatónak talált eszme kigyomlálása volt.

Lényeges tényező volt továbbá a tanácsköztársaság alatt egyre nagyobb számban jelentkező és a „hadba vonuló férfiak helyét elfoglaló” nők számának korlátozása."3 1919 szeptemberében a hittudományi kar javaslatára kerül be a tervezetbe a nemzetiségekre és népfajokra vonatkozó utalás.111 112 113 114 Ezeket az alapvető jegyeket foglalja magában az 1920. szeptember 22-én hatályba lépő 1920. évi XXV. törvény.

A numerus clausus törvény - bár a közvélemény elsősorban annak zsi- dó-elienessége révén ismerte meg - évről évre szabályozza a hatálya alá tartozó egyetemeken a felvehető hallgatók számát a túlképzés és az egyetem teherbíró képessége figyelembe vételével. Ezen felül előírja a karokon működő dékáni testületek számára a felvételért folyamodó hallgatók „erkölcsi és nemzethűségi” szempontból való vizsgálatát, valamint a fel111 Márki: im. 123-152. p.

112 Haller István: Harc a numerus clausus körül. Bp. 1926. 34. p.

113N. Szegvári Katalin: Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. Bp. 1988. 105. p.

114 N Szegvári: im. 98. p.

66