Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében

rütlen és jogszerűtlen megkülönböztetést eredményezhetett volna, egyértelműen az előbbiek kárára.

Az 1919-es évet (az 1916/17. tanévben) megelőzően még egy, a felvételi rendszert érintő kultúrdiplomáciai esemény történt, amely túlmutatott az intézményi kereteken.

Erről az 1919-es évkönyv a következőképp ír:

..... ez időben nemcsak

m

agyar ifjak jelentkeztek, hanem többen ama török ifjak közül is, akiket a török kormány mezőgazdasági tanulmányok céljából tömegesen küldött Magyarországba. Azóta állandóan 3-6 török ifjú tamd a Tanintézetben, mint rendes hallgató. ”86 A „török ifjak” beiratkozása nemcsak m. kir. Kertészeti Tanintézet számára jelentett növekvő, immár nemzetközi elismertséget, hanem a magyar diplomácia is sikerként értékelhette.

A fentieket igazolják Dobray Endre Mohácsy Mátyásról87 szóló regényes életrajzának következő sorai: „ Új színfoltot jelentettek a beiratkozott török hallgatók. A török kormány küldte őket hazánkban, hogy majdan otthon vessék meg a modern kertészet alapjait. Több éven keresztül tanultak török ifjak a tanintézetben. Hasznos munkaalkalmak, tudományos érdeklődés, kereskedelmi forgalom úttörői lettek a két ország között. Jelentős volt beiratkozásuk ténye, mert a nemzetközi bizalom első megnyilatkozása volt kertészeti oktatásunk iránt. Komoly indoka kell, legyen annak, hogy egy idegen ország saját fiatalságának nevelését, kezelését. ”88

Tanulni vágyó török diákok, ezekben az években, nemcsak a Kertészeti Tanintézetet keresték fel nagy számban, hanem több más magyarországi (felső)oktatási intézményt is. Tekintve a Török Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségesi kapcsolatait „az ifjú törökök” magyarországi peregrinációja egyik lényeges eleme volt a török-osztrák- magyar külkapcsolatoknak is.

Beiratkozási szándékuk intézménytörténeti jelentőséggel bír, ugyanis az 1914/15-1915/16. tanévben a Tanintézetben szünetelt az oktatás, mivel azt kisegítő hadi kórházzá alakították át. A felvételüket kérő török hallgatók megjelenése volt ugyanis az egyik esemény, amely a földművelésügyi minisztériumot a Tanintézet újbóli megnyitásának elrendelésére vezette.

86 Évkönyv: 28. p.

87 Mohácsy (1930-ig Mahács) Mátyás (Békéscsaba, 1881. március 12.- Budapest, 1970. április 6.) kertész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1957). A m. kir. Kertészeti Tanintézet (1928-1939), majd a m. kir. Kertészeti Akadémia (1939-1943) igazgatója. A m. kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola dékánja (1943-1945), a Magyar Agrártudományi Egyetem rektora (1948-1949).

88 Dobray Endre: Kert parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Bp., 1970. 194. p.

50