Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
2.3 A felvétel rendje, szabályai az intézményfejlesztési tervekben (1919-1923) Fentebb már említettem, hogy az 1910-es évek elejétől a hazai kertészeti szakmai közélet több szereplője is hangsúlyozta, hogy a kertész szakma társadalmi elismertségének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges egy kertészeti akadémia vagy főiskola felállítása. Azaz a magyarországi kertészeti szakoktatás legfelső szintjét jelentő m. kir. Kertészeti Tanintézet, államilag felsőfokúnak elismert oktatási intézménnyé történő átszervezése. A m. kir. Kertészeti Tanintézet főiskolai rangra való emelésének szükségességét először, már hivatkozott írásában Czapáry Bertalan fogalmazta meg.89 Az átszervezési elképzelések 1919-re jutottak el a „megtestesülésig”. Ekkor, egész pontosan 1919. február 1-jén vette át a m. kir. Kertészeti Tanintézet igazgatói tisztét a nagy tekintélyű, nyugállományba vonuló Angyal Dezsőtől a Tanintézet addigi rendes tanára, Rerrich Béla.90 Igazgatói ténykedése nyitányaként egy teljes körű és átfogó reformprogramot hirdetett meg a cél elérése, vagyis a Tanintézet főiskolává való átszervezése érdekében. Az általa meghirdetett program támogatását - miután annak általános irányelveit és részleteit egyaránt megtárgyalta - a Tanintézet tanártestülete határozatban mondta ki és egyúttal rendelkezett arról, hogy a programot a főhatósági jogokat gyakorló Földművelésügyi Minisztériumba felterjesszék. A rerrichi reformelképzelések formába öntésével párhuzamosan a tanulóifjúság is beadványt intézett a tanártestülethez, javasolva ebben a Tanintézet főiskolává való átszervezését. Rerrich és Tanintézet a nagy ívű tervének egyik alappillérét alkotta a főiskolai követelményekhez igazodó felvételi rendszer kialakítása. A Tanintézet tanártestülete által elfogadott program kiindulópontja az elméleti előképzettség szintjének felemelése lett. Az eddigi feltételül megkívánt hat középiskolai osztály helyett, a középiskolai érettségi, vagy ezzel egyenértékű szakiskolai bizonyítvány legyen. A létesítendő főiskolába való beiratkozás előtt pedig a jelentkezőknek felvételi bizottság előtt kellett volna számot adni alkalmasságukról. A politikai berendezkedés viharosan zajló változásai közepette a Kertészeti Tanintézet átszervezésének kérdése már csak az 1919. március 21- i kommunista hatalomátvételt követően kerülhetett napirendre. A Magyar Tanácsköztársaság Földművelésügyi Népbiztossága Kertészeti Osztálya 89 Ld. a 22. jegyzetpontot. 90 Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. - Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kerttervező. A m. kir. Kertészeti Tanintézet rendes tanára (1908-tól), igazgatója (1919- 1923). 51
