Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920

számukra.42 Ezzel a tipikus „konszolidációs” lépéssel a kormány szorosabb ellenőrzés alá akarta vonni ezeket az alakulatokat. Azonban a tagok tekintélyes része a karhatalmi tevékenységgel párhuzamosan ekkor már az új szervezeti kereteket jelentő bajtársi egyesületek kialakításában vett részt.

Az a körülmény, hogy a Tanácsköztársaság bukása után a számtalan csalódáson átment jobboldali érzelmű egyetemi ifjúság tulajdonképpen minden kontrol nélkül, önkényesen a felsőoktatási felvételeket jelentősen befolyásoló igazoló bizottságokat alakított, súlyos következményekkel járt a későbbiekre nézve. Ez az akkori és rendkívül komolyan vett egyetemi autonómia megsértéseként is értelmezhető eljárás ugyanis precedenst teremtett.

Ez eredményezte azt a „szereptévesztést”, ami miatt az 1920-as és az 1930-as évek folyamán is előfordult, hogy a jobboldali egyetemi szervezetek (a Turul, a Hungária, stb.) saját tagjaikból igazoló bizottságokat állítottak fel a zsidó hallgatókkal szemben, ha a numerus clausust nem látták érvényesítve. A két világháború közötti felsőoktatás légkörét végigkísérő gyakori antiszemita megmozdulásoknak ez volt tulajdonképpen az „enyhébb” jelensége. Olykor azonban az ilyen jellegű testületek nem csak a zsidó hallgatókat „igazolták” és tartották távol a felsőoktatási intézményektől: 1933 elején a debreceni Turul tagjai egy „33-as bizottságot” alakítottak, amely beiratkozási bojkottra szólította fel a hallgatókat mindaddig, amíg az elsősorban a numerus clausus szigorítására irányuló követeléseiket nem teljesíti az egyetem vezetősége.43

Az igazoló bizottsági forma és keret a második világháború utáni időszakban is fontos eszköz volt az ifjúság kezében - csak ekkor már a Horthy-korszak egyetemi bajtársi egyesületeinek tagjaival szemben.

42 MOL, K 27, 1921. augusztus 5-i ülés, 28. napirend. - A minisztertanács adatai szerint az egyetemi zászlóaljaknak ekkor még mintegy 1500 tagjuk volt.

43 Lásd részletesebben Kerepeszki Róbert: A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In: Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. században. Szerk.: Bodnár Erzsébet - Demeter Gábor. Budapest, 2008, Hungarovox, 224-237. p., Uő: A numerus clausus 1928. évi módosításának hatása Debrecenben. Múltunk, 2005/4. 42-75. p., Ujváry Gábor: Egyetemi ifjúság és katolicizmus a „neobarokk társadalomban”. A Foederatio Emericanáról. In: Uő: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „ neobarokk társadalomban Budapest, 2010, Ráció, 413-493. p., Szécsényi András: Lovagias ügy. Epizód az antiszemitizmus történetéhez az 1930-as években. Múlt és Jövő, 2009/1. 133-138.; Uő: „Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el” - A Turul Szövetség a köz- gazdasági egyetemen 1941-ben. Kommentár, 2009/3. 69-78. p.

37