Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920
Jól szemlélteti ezt a Budapesti Nemzeti Tanács egyik előadójának 1945. június 13-i beszámolója: „ha az egyetemen valóban demokratikus szellemet akarnak bevezetni, akkor nem elég, ha az egyetemi tanári kart igazolási eljárásnak vetik alá, viszont a hallgatóságot, a különböző szélsőjobboldali szervezetekben résztvevő és tevékenykedő tagjaival, érintetlenül meghagyják. Maguk a demokratikus egyetemi hallgatók igazolási tervezetet juttattak el a Nemzeti Bizottsághoz, amely szerint az egyetemi hallgatókat olyan egyetemi hallgatók igazolnák, akik az ellenállási mozgalomban részt vettek. Ez a tervezet így nem fogadható el. Ha az egyetemi tanárokkal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ők nem igazolhatják magukat, akkor a hallgatók esetében ugyanezt az elvet kell követni/'44 Még markánsabban fogalmazódott ez meg a Debreceni Nemzeti Bizottság 1945. szeptemberi ülésén, ahol az újjáalakult, tradicionális helyi ifjúsági szervezet, a Debreceni Egyetemi Kör beadványát tárgyalták. Az egyesület azt kifogásolta, hogy az egyetemi tanács többször visszautasította a Horthy-korszakban exponált hallgatók igazolására vonatkozó kérvényüket. Emiatt korábban, 1945 áprilisában a Kör sztrájkot hirdetett, és a tagjai tüntetőleg napokig nem jártak órákra, majd önkényesen saját igazoló bizottságot alakított, melynek célja az volt, hogy „az egyetemi hallgatóság sorait megtisztítsa a beférkőzött fasizmustól és reakciótól”.45 Az egyetemi tanács azonban nem ismerte el a testületet, és az intézmény autonómiájára, illetve fegyelmi szabályzatára hivatkozva határozatait figyelmen kívül hagyta. Emiatt a fordult döntésért a DEK a Nemzeti Bizottsághoz, amely azonban mindkét féllel szemben állást foglalt. Többen úgy vélték ugyanis, hogy „nem kell az egyetemi autonómiával törődni”, mert „az egyetemi 44 A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. június 13-i ülésének jegyzőkönyve. Közli: A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Szerk. Gáspár Ferenc és Halasi László. Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. Budapest, 1975, BFL, 177-178. p. 45 A sztrájk a bölcsészek 1945. április 23-i gyűlésén indult el, melyen „egyetem demokratikus átállításának kérdése” állt a középpontban. A megjelent ifjúság ekkor „megütközéssel és felháborodással vette tudomásul”, hogy „az egyetemnek fasiszta elemektől való megtisztításáról és a Tisza István név törléséről többszöri sürgetés ellenére” sem rendelkezett az egyetemi tanács. Ezt a DEK tagjai úgy értékelték, hogy „az egyetem sem elvben, sem gyakorlati cselekedeteiben nem szögezte le magát visszavonhatatlanul a demokrácia mellett”. Ezért határozatot hoztak arról, hogy mindaddig bojkottálják az előadásokat, amíg az egyetemi tanács nem teljesíti a követeléseiket, majd az egyetemi klinikák bejáratához vonultak, és ledöntötték Tisza István egykori miniszterelnök szobrát. HBML, VIII.l/b., 93. doboz, 898/1945-46. etsz. 38
