Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920
megalakuló Turult „minden nagy jobboldali mozgalom bölcsőjének” tekintették tagjai, sőt olykor még a vezető jobboldali elit is.17 2. Az egyetemi igazoló bizottságok tevékenysége A Tanácsköztársaság bukását követő időszak egyik legjellemzőbb jelensége a zsidóellenesség volt18, ezért 1919 nyarán és őszén az egyetemi zászlóaljak működését, és így már a Turul „előkészületi” időszakát is, súlyos antiszemita jelenségek kísérték. 17 Például 1939 áprilisában a felvidéki ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Jaross Andor a következőképpen fogalmazott, amikor a Turul tiszteletbeli tagjává avatták: „A szerencsétlen világháború végén romokban hevert Szent István Birodalma és új erőre, új szellemre volt a nemzetnek szüksége, hogy a győzők által meghagyott kicsiny területrészen új, erősebb nemzetet tudjon kinevelni. Vissza kellett szállnia a messze múltba és én szimbolikusnak tartom azt, hogy voltak akkor magyar fiatalok, fiatal lelkek, akik a magyar mitológia értékeiben kívántak szellemi kincseket bányászni és azokba lelket lehelni. (...) A magyar harcot vállalni akaró és tudó fiatal magyarok csoportja a magyar mitológia Turul-madarát választotta szimbólumnak. A Turul a magyar sorsmadár, amelyet azonosított a régi népképzelet a magyar sorssal. Az Ázsiából nyugat felé indult magyarságot a Turul-madár vezette a Kárpátok medencéjébe, ahol a Turul-madár megnyugodott szárny csapásai után fedezték fel őseink ezt a hazát. Azóta ennek a madárnak pihenése nem volt zavartalan. Sokszor szállt fel a Kárpátok hegyormára, ott lebegett a magyar róna fölött, jelezve, hogy a magyar nemzet veszélyben van. És ott lebegett a Turul 1918-ban is, amikor a magyar határt jelképező turulmadarakat ellenségeink lerombolták és jelezte, hogy veszélyben van a virágzó magyar élet.” Magyar Országos Levéltár (MÓL), Magyar Távirati Iroda „kőnyomatos” napi hírek (K 428), a) sorozat, 1939. április 2. A Turul megalakulásáról lásd legújabban Szécsényi András: A Turul Szövetség felépítése és szerepe a két világháború közötti ifjúsági mozgalomban. In: Fejezetek a tegnap világából. Főszerk. Gergely Jenő. Budapest, 2009, ELTE BTK, 214-232. p., Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. In: A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 2009, Osiris, 341-376. p. 18 Ennek „tünetei” már a kommunista diktatúra előtti időszakban is jelentkeztek. A kortárs Kozma Miklós a következőképpen ragadta meg a légkört: „A háború alatt fokozatosan nőtt az antiszemita hangulat. Az a körülmény, hogy az összeomlásban és forradalmasításban a zsidóság jelentős és mozgékony része tevékenyen részt vett, fokozta ezt a hangulatot. A katonalegénység rendetlenkedő, garázdálkodó része antiszemita jelszavak alatt rabolt. (...) Ha a Károlyi-kormánynak egyszer vége lesz és nemzeti irányzat következnék, akkor mindazok után, amit látok és hallok, itt olyan antiszemitizmus fog elkövetkezni, amilyen Magyarországon még nem volt. Ez olyan tény és adottság, amivel számolni kell.” Kozma Miklós: Az összeomlás 1918-1919. Budapest, 1933, Athenaeum, 52-53. p., 62-63. p. 27
