Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920

A kommunista diktatúra utáni napokat Budapesten megélő Gaál Jenő műegyetemi professzor a következőképpen festette le az egyetemi állapotokat az egyik naplóbejegyzésében: „A zsidóság ellen nagy és tevékeny ellenszenv mutatkozik. (...) Borzasztó anyagi és erkölcsi romok mindenfelé. A fiatalság az egyetemi menzában és a műegyetemen veri a zsidó hallgatókat. (...) A nagyobb szabású zsidóüldözés napokig tartott. Annak a főváros sok pontján, de különösen az egyetemek előtt szemtanúja voltam.”19

A felerősödő antiszemitizmus hátterében a Tanácsköztársaság hatása mellett a zsidó hallgatók háború alatti egyetemi arányának ugrásszerű emelkedése állt.20 Az egyetemi zászlóaljak tevékenységének eredménye az 1919 év második felében az ún. „zsidómentes szemesztert” lett. Ekkor ezek a karhatalmi alakulatok a főváros felsőoktatási intézményeiben fakultásonként „igazoló bizottságokat” állítottak fel, melyek keretei 1919 decemberében alakultak ki.

Eszerint az eljárásokat „az egyetemi és főiskolai karhatalomnak” az a része végezte, mely „mindjárt a proletárdiktatúra megbukása után sokszor súlyos nehézségekkel küzdve, a román megszálló csapatoktól üldöztetve állott fegyverbe az ország védelmére és a belső rend biztosítására”.

Működésük célja az volt, hogy egyetemeken „mind vizsgákra és szigorlatokra, mind beiratkozásra csak azok bocsáttassanak, akiknek nemzethűségét, magyarságát és törvénytiszteletét” az igazoló bizottságok „garantálták”, így csak az ő engedélyükkel lehetett hallgatókat felvenni az egyetemre, és működésüket a zsidó fiatalok ellen használták fel.21

Ezt szemlélteti a Magyarországi Cionista Szervezet Friedrich István miniszterelnökhöz 1919. augusztus 22-én intézett beadványa is, mely szerint „az izraelita vallású egyetemi ifjúságot más vallású egyetemi ifjúság csoportja a tudományegyetemen és a műegyetemen az előadások látogatásában és tanulmányaik folytatásában akadályozni akaija, azoknak indexeit és törzslapjait megsemmisíti”, és „a keresztény ifjúságnak a

19 Gaál Jenő: Élmények és tanulságok. Budapest, 1940, Magyar Történelmi Társulat, 553-555. Naplóbejegyzések, 1919. augusztus 5.

20 Lásd részletesebben Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Budapest, 2008, Napvilág, 150-164. p.

21 Erdélyi Ernő: A mi utunk, i.m. 6.; Bevezetés a bajtársi életbe, i.m. 10.; A Tudomány- egyetemi hallgatók állásfoglalása. Technikus, 1920/2. 55. - Az igazoló bizottságokról is szólt az egyébként zsidó származású Pető Sándor, a Nemzeti Demokrata Párt képviselője a numerus clausus 1920. szeptemberi tárgyalásán, élesen elítélve azok tevékenységét. Lásd NN1920-1922. V. köt. (1920. szeptember 3.) 190-195. p.

28