Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Melléklet (a felvételekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, 1920-1963)

b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), ezenkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanítási nyelve és ennek irodalma,

c) német nyelv és irodalom,

d) francia, vagy angol, vagy olasz nyelv és irodalom,

e) Magyarország történelme és világtörténelem,

fi művészettörténet,

g) földrajz,

h) természetrajz, kémia és egészségtan,

i) természettan,

j) mennyiségtan,

k) filozófia,

l) rajz,

m) ének,

n) testgyakorlás.

4. § A rendes tárgyakon kívül tanítandó rendkívüli tárgyakat a tanterv állapítja meg, de mindenesetre alkalmat kell adni a gimnáziumi tanulóknak, hogy a görög nyelvet és irodalmat, a líceumi tanulóknak pedig, hogy a latin nyelvet és irodalmat rendkívüli tárgyként tanulhassák.

5. § A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból az I-IV. osztályban legfeljebb 28, a többi osztályokban 30.

6. § A rendes tárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincsen, csupán testi alkalmatlanság miatt a testgyakorlás alól, továbbá a rajz és ének technikai része alól. A felmentést a tanári testület meghallgatásával iskolaorvosi vagy tisztiorvosi vélemény alapján az iskola igazgatója adja meg.

7. § Azt, hogy valamely újonnan felállítandó leányközépiskola a leánygimnázium vagy a leányliceum alakjában szerveztessék-e, illetőleg, hogy valamely már fennálló leányközépiskola a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően leánygimnáziumi vagy leányliceum szervezetet nyerjen-e, avagy másnemű középfokú leányintézetté alakíttassák át, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és egyesek által fenntartott leányközépiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, a többi leányiskolákra nézve a felállításról, illetőleg átszervezésről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásának fenntartásával az illetékes fenntartó hatóság intézkedik.

Leánygimnázium lehetőleg csak oly községben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol leányliceum is van.

8. § A 3. § d) pontjában megállapított három idegen nyelvnek egyike lehet a tanítás rendes tárgya egy-egy leányliceumban. Azt, hogy melyik nyelv taníttassák, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi intézetre nézve pedig az illetékes fenntartó hatóság állapítja meg.

9. § Mind a leánygimnáziumnak, mind a leányliceumnak nyolcosztálya és ugyanannyi évfolyama van.

Újonnan felállítandó intézetek az első osztálytól kezdve fokozatosan is szervezhetők, a fejlesztésnek azonban évről-évre folytonosnak kell lennie mindaddig, míg az iskola nyolcosztályúvá nem válik.

10. § Mind a leánygimnázium, mind a leányliceum különálló intézet és ennélfogva sem egymással, sem más középfokú leányintézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható.

229