Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Melléklet (a felvételekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, 1920-1963)
11. § A leány középiskolák egy-egy osztályába 40 rendes tanulónál több nem vehető fel. 12. § A leány középiskolák első osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 13. § A leányközépiskolákban a testgyakorlás tanárán kívül, aki mindig nő, legalább annyi nőtanámak kell lenni, mint amennyi az osztályok száma. 14. § A leányközépiskolák azon tanárainak szolgálati viszonyairól, kik jelenleg leányközépiskolákban középiskolai tanári oklevél nélkül működnek, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön intézkedik. 15. § A leányközépiskola érettségi bizonyítványa úgy az egyetemre, illetőleg főiskolákra való felvétel, mint pedig a minősítés tekintetében a fiúközépiskola érettségi bizonyítványával egyenlő értékű. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy a leányoknak egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra való felvételét rendeleti úton korlátozhassa. Az egyetemeknek és egyéb főiskoláknak a vallás- és közoktatásügyi minisztertől megszabott korlátozásokon túlmenő megszorításokat saját hatáskörükben nincs joguk életbeléptetni. Amennyiben külön intézkedések volnának szükségesek a végből, hogy a felvett tanulók az egyetemi karok és tanfolyamok vizsgálatainak és szigorlatainak szempontjából megkívánt előismereteik esetleges hiányait egyetemi tanulmányaik folyamán kellő időben pótolhassák, azokról az egyetem meghallgatásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. 16. § A fiúközépiskolákról és tanáraiknak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. törvénycikk 1-5. fejezetének, továbbá a középiskolákra vonatkozó 1924. évi XI. törvénycikknek, végül a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről szóló 1924. évi XXVII. törvénycikknek érvényessége (amennyiben rendelkezéseiket jelen törvény nem módosította) a leányközépiskolákra (leánygimnáziumokra és leányliceumokra) is kiterjed. II. FEJEZET A leánykollégiumról 17. § A leánykollégium oly vallásos és nemzeti szellemű magasabb általános műveltséget nyújt tanulóinak, amely különösen a nők sajátos hivatására, családi és társadalmi szerepére van tekintettel. E szerint a leánykollégium, mint középfokú tanintézet, olyan tanulók iskolája, akik a magasabb műveltségre, esetleg főiskolai tanulmányokra törekednek ugyan, de egyetemi tanulmányokat folytatni nem kívánnak. 18. § A leánykollégium rendes tárgyai: a) hit- és erkölcstan, b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), ezenkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanítási nyelve és ennek irodalma, c) német nyelv és irodalom, d) francia, vagy angol, vagy olasz nyelv és irodalom, e) Magyarország történelme és világtörténelem, f) földrajz, g) természetrajz, kémia és egészségtan, 230
