Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Melléklet (a felvételekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, 1920-1963)
A beiratkozási engedélynek az 1. § rendelkezései szerint megállapított létszám- kereten belül való megadása, vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (műegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz. Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. Hasonlóképen csak az illetékes kar (műegyetemen a tanács) teljes ülésén megadott engedéllyel iratkozhatnak be a 2. § alapján beiratkozni kívánók is. Ezeknek beiratkozására vonatkozó szabályokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg. 4. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre. 1926. évi XXIV. törvénycikk a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról /. FEJEZET A leányközépiskoláról 1. § A leányközépiskolának két faja van: leánygimnázium és leányliceum. A leányközépiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és ekként az egyetemi és általában főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül e feladatot a leánygimnázium elsősorban a latin és modem nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a leányliceum elsősorban a modem nyelvek és irodalmak tüzetesebb tanításával oldja meg. 2. § A leánygimnázium rendes tárgyai: a) hit- és erkölcstan, b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), ezenkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanítási nyelve és ennek irodalma, c) latin nyelv és irodalom, d) német nyelv és irodalom, e) francia nyelv és irodalom, f) Magyarország történelme és világtörténelem, g) földrajz, h) természetrajz, kémia és egészségtan, i) természettan, j) mennyiségtan, k) filozófia, l) rajz, m) ének, n) testgyakorlás. 3. § A leányliceum rendes tárgyai: a) hit- és erkölcstan, 228
