Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Melléklet (a felvételekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, 1920-1963)
MELLEKLET Az alábbiakban azokat a fontosabb jogszabályokat gyűjtöttük csokorba, melyek az 1920-1963 közötti időszakban meghatározták, illetve jelentősen befolyásolták a felsőoktatási intézményekbe való bejutást. így került be a válogatásba a II. zsidótörvényként is ismert 1939:IV. te. Az alább közölt jogszabályokra a tanulmányok szövegében is találunk utalást, így kézenfekvő volt, hogy a mellékletben a teljes hivatkozott szöveg olvasható legyen. A törvények szövegét az 1000 év magyar törvényei című internetes adatbázisból ( http://www.1000ev.hu)393 töltöttük le, a rendeletek a Magyar Közlönyökben megjelent szövegek pontos másolatai. Az egyes jogszabályokat kronologikus sorrendben közöljük. 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról 1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszám-kereten belül. Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az állam- számviteltanra beiratkozókra nem vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja. 2. § Az 1. § rendelkezései az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsészettudományi (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és mennyiségtan-természettudományi), továbbá az orvostudományi karokra középiskolai érettségi bizonyítvány birtokában beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók. 3. § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie. 393 Az 1000 év törvényei című internetes adatbázis a Corpus Juris Hungarici CD és a CompLex Jogtár Közlöny adatbázisának felhasználásával készült 2003-ban. Technológia: CompLex Net.Jogtár. Kiadja a CompLex Kiadó Kft. 227
