Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Körösi Zsuzsanna: Az „ellenforradalmárok” gyermekeinek felvételi tapasztalatai a Kádár-korszak első felében - visszaemlékezések tükrében

ségét. Erről a szóbeli felvételi során győződhettek meg, ahol is a felvéte- liztetőktől függött, hogy mit kérdeztek, illetve saját megítélésükre volt bízva, hogy miként értékelték a választ.

Kati 1949-ben született szintén budapesti értelmiségi családban. Apját a szellemi ellenállásban való részvétele miatt ítélték börtönbüntetésre. Kati 1967-ben érettségizett Budapesten, és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, és építész lett. Ő arról számolt be, hogy ahhoz, hogy felvegyék az egyetemre a nagyon jó eredményen túl igenis szükség volt személyes kapcsolatra.

A segítséget meglepő módon az egyetem kari párttitkárától kapta meg, aki nem élt vissza a pozíciójából adódó lehetőséggel, sőt, segítőkész volt, és nem tett fel olyan politikával kapcsolatos kérdést, amellyel állásfoglalásra kényszerítette volna őt, vagy amiből kiderülhetett volna az apja múltja.

Az egyetemre könnyen vettek föl, de ehhez az kellett, hogy valamilyen családi, baráti kapcsolat révén eljutottak a szüleim a párttitkárhoz, aki egy nagyon rendes ember volt. Az volt a dolog titka, hogy tőlem a felvételin, a szóbelin nem kérdeztek politikai kérdést. Egy ilyen beszélgetés normálisan úgy zajlott, hogy a szakmai tanárokon kívül ott volt a kari párt- szervezettől és a kari KISZ-szervezettől valaki, és azok is tettek föl kérdést. Tehát nagyon szemétül lehetett viselkedni, mert lehetett olyat kérdezni, amire az embernek vagy hazudnia kellett, ha a gyomra bírta, vagy ha nem bírt hazudni, akkor pedig elvágta magát a felvétel elől. Tehát nem kérdeztek olyat, hogy mi a véleményem a XXIII. kongresszusról, vagy hogy miért volt az apám börtönben '56 után. Tehát a protekció ennyiben segített.

Arról, hogy a jelentkező politikailag és emberileg alkalmas-e a választott pályára, a hatalmi pozícióban lévők, az intézmények vezetői, párttitkárok, személyzetisek sokszor a szakmai szempontokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyva döntöttek. Ezek a befolyásos emberek - néhány kivételtől eltekintve - többnyire teljesítették a hatalom elvárásait, hiszen a párthatározat végrehajtásáról kötelesek voltak beszámolni.

Laci 1949-ben született Győrben, értelmiségi családban. Apját a forradalomban vállalt szerepe miatt 1957-ben kivégezték. Két fiú maradt utána félárván. Laci, a fiatalabb testvér 1967-ben elvégezte a villanyszerelői szakközépiskolát, és mivel tudta, hogy csak munka mellett lehet esélye továbbtanulni, elhelyezkedett. A következő évben főiskolára akart jelentkezni, de a vállalati jellemzésében apja múltja miatt vezetői beosztásra alkalmatlannak minősítették, így nem is ment el felvételizni, hiszen eleve

206