Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között
munkájának elengedhetetlen biztosítékát. „A hallgatók pedig egész évben a lemorzsolódással fenyegetőztek, abban az esetben, ha nem kapják meg az ígért összeget.”295 296 297 A politikai vezetés az 1950/51 és 1951/52 tanévben már 66%-os, majd 70%-os munkás-paraszt arány elérését tűzte ki célul. Az első éveseken belül az arány így is 60%-ra nőtt. Ezt csak a szakérettségis tanfolyamok létszámának radikális növelésével lehetett elérni, az 1951/52-es tanévben a szakérettségis hallgatók aránya megközelítette az első évfolyamon a 30%- ot.2% Sok gyenge képességű hallgató került így az egyetemre, míg az értelmiségi, alkalmazotti származásúaknak sokszor a kitűnő érettségi eredmény is kevés volt a bejutáshoz. Ez az egyetemről kiszorulók körében jelentős társadalmi feszültséget generált. Az erőltetett szocialista iparosítás okozta gazdasági válság következtében a politikai vezetés 1952-ben takarékosságra kényszerült: visszafogta a felsőoktatás expanzióját és korrekciókra került sor az egyetemi felvételeknél. Némileg csökkentették a felvételi keretszámokat és ezen belül a munkás-paraszt származású hallgatók arányát, két évre emelték a szak- érettségis tanfolyamok tanulmányi idejét és lényegesen csökkentették az e tanfolyamokra felvételre kerülők számát. 3) A felvételi rendszer változásai 1953-1956 között 1953-ban Sztálin halála után Nagy Imre kormányprogramja az addig folytatott erőltetett fejlesztés helyett egy reális, működőképes felsőoktatást kívánt kialakítani: az oktatás színvonalának emelését, a túlzott szakosításnak a megszüntetését, a középiskolás módszerek felszámolását, a tudományos munka rangjának helyreállítását tűzték ki célul. A felvételi politikában is bekövetkezett némi változás: a felvételi keretszámokat 15%-al csökkentették, ami az ELTE esetében mintegy 200 fővel kevesebb első éves felvételét jelentette. Ez a kiválasztás bizonyos mérvű javítását eredményezte. Ugyanakkor revízió alá vették a származási kategóriákat és a felvételizők 30%-ának korábbi besorolását megváltoztatták úgy, hogy a proletariátus súlyát növeljék. Például újraértelmezték az „egyéb” kategóriát, a korábban idesoroltak most az „alkalmazottak”, illetve a munkások osztályába kerültek; emellett megnőtt az „X” kategóriába soroltak száma.298 295 ELTE Levéltára, 1/c Rektori Hivatal iratai 1334/1950-51. 296 Az ELTE története 2003. 336. p. 297 Az ELTE története 2003. 339. p. 298 Sáska Géza: A társadalmi egyenlőség megteremtésének kísérlete. 598. p. 169
