Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között
Bizonyos mértékig csökkent a felvettek között a munkás-paraszt származásúak aránya (58,7%), az osztálypolitika alkalmazása terén azonban nem következett be lényeges változás, a kitűnő érettségivel rendelkezők 49%-a továbbra sem nyert felvételt.299Az 1954. és az 1955. tanévben tovább csökkentették a felvehetők létszámát. Az ELTE-n a legradikálisabb csökkentés a TTK-t és a BTK-t érintette, ahol a tanárképző szakokon 1235-ről 400 fore csökkentették a felvehető hallgatók számát. A korábbi évek hibás tervezése miatt ugyanis az egyetemi tanárképzésben rendkívüli túlképzés mutatkozott és elhelyezkedési problémák lépek fel. Ez azt eredményezte, hogy 1953 és 1955 között a tanárnak jelentkező hallgatók száma 47%-kal csökkent.300 1956 tavaszán-nyarán a magyar politikai életben kezdődő változások hatására az ELTE-n fokozatosan megfogalmazódtak az egyetemi oktatás reformjára vonatkozó javaslatok. Az egyik központi kérdés a felvételi rendszer átalakítása volt, amelyet „fokozatosan úgy kell átalakítani, hogy az értelmiségi származású tanulók a munkás- és parasztszármazásúakkal egyenlő elbírálásban részesüljenek”. Az 1956. évi felvételek során a munkás-paraszt arány 53%-ra csökkent, az értelmiségiek aránya pedig az előző évi 16%-ról 23%-ra nőtt (a jelentkező értelmiségi származásúak 44% azonban most sem nyert felvételt).301 4) A felsőoktatás „konszolidációja” (1957-1963) A forradalom leverését követően az 1957/58 tanévtől megindult az egyetemen az ún. konszolidáció, az előzőnél szabadabb és tudományosabb egyetemi élet kialakítására volt lehetőség. A felvételi rendszert illetően 1957 tavaszán a minisztérium megkísérelte a származási kategorizálás merev rendszerét - amely a szülők 1938. évi foglalkozási és vagyoni helyzetén alapult - a korhoz igazítani, és azt javasolták, hogy a szülők 1945 utáni helyzetét tekintsék mérvadónak. Ezt a javaslatot végül 1959-ben fogadta el a pártvezetés.302 Mindemellett az 1950-es évek végén „már csak” 50%-os előírást kellett teljesítenie az egyetemnek a munkás-paraszt származású hallgatók felvételében. Ezt is csak engedmények árán sikerült tartani, nagyon sok gyengébb képességű tanulót is felvéve, ugyanakkor a kitünően és jól érettségizetteknek 47%-át elutasítva. A pártvezetés tudatában volt annak, hogy a származási 299 Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. 491. p. 300 Az ELTE története 2003. 341. p. 3ni Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. 491. p. 302 Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása. 492. p. 170
