Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)

szét, David Poppert, akinek irányításával 1886-ban a gordonka tanszéken is megkezdődött a munka.

Az első tíz év sikerei után 1886-tól ismét jelentős változások alakították át az akadémia életét. Ebben az esztendőben halt meg Liszt és Erkel Ferenc is nyugdíjba vonult. Utóduk a már 1880-tól az igazgatótanács tagjaként működő Mihalovich Ödön lett és igazgatása alatt az 1887/88-as tanévtől a színitanodával összevonva működött tovább az iskola, Országos Magyar Királyi Zene - és Színművészeti Akadémia néven. 1893-ban a két intézmény újra önálló lett, de a Zeneakadémia igazgatója 1919-ig Mihalovich maradt. Több évtizedes vezetése alatt az oktatás tartalmának bővülését és színvonalának növekedését eredményező rendelkezéseket léptetett életbe. A képzés - fokozatos bővítéssel - a 20. század elején már az összes zenekari hangszert felölelte. (1890-ben nagybőgő oktatása Gianicelli Károly vezetésével, a kilencvenes évek közepétől fúvós hangszerek előkészítő osztályai, az 1904/05-ös tanévtől valamennyi fúvós tanszakon már akadémiai osztályok is működtek)

Nem csak az oktatott hangszerek skálája vált teljessé a 19. század utolsó évtizedében, hanem a művészképzés mellett megkezdődött az intézményesült tanárképzés is a Zeneakadémián. Az 1891/92-es tanévtől - egyelőre csak zongora szakon - lehetett két éves tanfolyami tanulmányok, majd a zenetanár vizsgáló bizottság előtt letett képesítő vizsga után zenetanári oklevelet szerezni. A tanárképzés igényeinek megfelelően az intézmény tanulmányi rendszere is változott. Az 1905-ben kiadott szervezeti szabályzat már említi a gyakorló iskolai tanfolyamot, amelynek növendékei számára az oktatás a zongora és hegedű tanulmányok legelemibb fokán indult meg és amely a zongora és hegedű tanárképző hallgatóinak adott alkalmat a tanításra. A rendelkezés a tanárképző és gyakorlati tanfolyam mellett még három oktatási egységet sorol fel: az előkészítő, az akadémiai és az operai tanfolyamokat.252

Az oktatási reformok mellett a XX. század elején az intézmény ismét költözni kényszerült, mivel kinőtte az Andrássy úti palotát. Már az 1900. évi költségvetésben szerepelt egy új zenepalota felépítésére szánt összeg, de az építkezés csak 1903-ban indult meg Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján. A Liszt Ferencről elnevezett téren álló épület ünnepélyes megnyitására 1907. május 12-én került sor.253 Az átadás idején korszerű és tágas zenepalota több növendék felvételét, új tanárok alkalmazását tette lehetővé.

252 Az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia szervezeti és szolgálati szabályzata. Bp., 1905. 4. p. Továbbiakban: Szabályzat 1905.

253 Gádor-Szirányi 23. p.

147