Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)

3.1. A Zeneakadémia tanulmányi rendszerének átalakulása, bővülése249 250 251

Az 1860-as évek végén több híres magyar zeneművész (Ábrányi Koméi, Gobbi Henrik) vetette fel a Zeneakadémia megalakításának gondolatát különböző szakmai folyóiratokban. Egy 1871-ben készített emlékirat alapján az Országos Magyar Daláregyesület az országgyűléshez nyújtotta be kérvényét egy Országos Zene - és Énekakadémia felállítására. A parlament végül 1873-ban szavazta meg az intézmény működését biztosító (igaz, az eredeti elképzeléseknél szerényebb) költségvetést. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875-ben Liszt Ferencet a Zeneakadémia elnökének, míg Erkel Ferencet az iskola igazgatójának nevezte ki. Az oktatás 1875. november 14-én indult meg 5 tanárral és 39 növendékkel a minisztérium által az akadémia számára bérelt Hal téri épületben. A Zeneakadémiára felvételt nyert növendékek kezdetben csak zongora és zeneszerzés szakon tanulhattak, igaz a legkiválóbb mesterektől, hiszen a hangszeres mesterkurzust Liszt, távollétében Erkel tartotta, a zeneszerzés professzora pedig Robert Volkmann német zeneszerző volt.

Az 1880-as évek elején az új intézmény gyors fejlődésnek indult és a növendékek számának fokozatos emelkedése az oktatás helyszínének megváltoztatását, valamint tartalmának kibővítését eredményezte. A Zeneakadémia 1879-ben a Sugár (Andrássy) úti új épületébe költözött, amelynek első két emeletét Liszt és Erkel lakásai foglalták el, míg a harmadik szinten kerültek elhelyezésre a tantermek. A költözés mellett új tanszakok megindítása, újabb kiváló tanárok kinevezése hozott jelentős változást a rövid ideje működő iskolában. Az 1882-es tanévtől ének és orgona tanszakon is megkezdődött az oktatás. Ez utóbbi tárgyat Hans Koessler tanította, aki Volkmann halála után a zeneszerzés tanszak vezetését is átvette. 1884-ben a hegedűoktatás is megindult Huber Károly vezetésével. Hamarosan bekövetkezett váratlan halála után a tanszak vezetését fia, a kiváló hegedűművész, Hubay Jenő vette át, aki a brüsszeli kon- zervatóriumi állását cserélte fel a budapestivel. Hubay kezdeményezésére a Zeneakadémiára meghívták a korszak legkiválóbb gordonkaművé249 A Zeneakadémia történetének rövid összefoglalása a következő kiadványok alapján készült:

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Dokumentumok, tanulmányok, emlékezések. Szerk.: Ujfalussy JózsefBp., 1977. Továbbiakban: LFZF 100 éve Gádor Ágnes -Szirányi Gábor: A Zeneakadémia. [Bp., 1997.] Továbbiakban: Gádor- Szirányi

250 Gádor-Szirányi: 6-8. p.

251 Gádor-Szirányi: 15-16. p.

146