Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)
előkészítő osztály elméleti tárgyaiból előírt különbözeti vizsga letétele után.”)247 Az 1930-as évek végén a politikai események hatására kellett a szabályzatot bővíteni. 1938-tól a szülők és nagyszülők születési-, valamint házassági anyakönyvi kivonatainak benyújtása is feltétele volt a jelentkezésnek. Az 1945 után megkezdődő politikai és társadalmi változások, a főiskolai cím elnyerését célzó szervezeti és tanulmányi reformok természetesen a felvételi követelményeket és magát az eljárást is módosították. „A főiskola kapui szélesre tárultak a nép, az elnyomott osztályok gyermekei előtt. Az 1945-1955 közötti időszakban a 6 tanszakra évente átlagosan 200 hallgató járt, akiknek 60%-a munkás- és szegényparaszti származású volt.”248 A tehetség mellett tehát elsősorban a társadalmi helyzet döntött a jelentkezők között. Az érettségi bizonyítvány a színész tanszakon még az ötvenes évek végén sem alapfeltétele a jelentkezésnek, kivételes tehetség ennek hiányában is bekapcsolódhatott az oktatásba; a rendezők esetében ugyanakkor megkövetelték a középiskolai végzettséget. Ez utóbbiak kiválasztásában is beleszólt természetesen a hatalom, hiszen a rendezői főtanszakon pl. párt - és állami ösztöndíjas osztály indult az 1959/60-as tanévben, a következő tanulmányi esztendőben pedig esti tagozatos TV rendezők képzése kezdődött meg, akiket a felvételi bizottság a televízió vezetése által javasoltak közül választott ki. A színészképzésben a felviteli vizsgának azért nem csak jelképes jelentősége volt. A korábbi egyetlen megmérettetés helyett a jelentkezők háromfordulós rosta vizsgán vettek részt, ahol különböző tárgyú és hangulatú versek, prózai szövegek előadása volt a feladatuk. A vidéki hallgatók első körben a lakhelyükhöz közel fekvő nagyváros színházának igazgatója, illetve vezető színészeiből álló bizottság előtt szerepeltek, a kiválasztottak ezután már Budapesten kerültek a főiskola tanári kara elé. A felvétel rendje a későbbiek során már csak annyiban változott, hogy a vizsgákra egységesen a fővárosban került sor. 247 Az Országos M. Kir. Színművészeti Akadémia évkönyve az 1932/33. tanévről Bp., 1933. 6. p 248 A Színház- és Filmművészeti Főiskola értesítője az 1945-1955. évekről. B., 1955. 8. p., 12. p 145
