Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)
tek. Az előző tanévben végzett akadémiai hallgatók felvételi nélkül, egy folyamodvány alapján a tervezett IV. évfolyam hallgatói lehettek. Egyetemi oklevél birtokában a jelentkezőnek vizsgabizottság előtt kellett bizonyítania, hogy beszédtechnikája tiszta, értelmes; képes prózai szöveg, vers intelligens előadására; valamint kellő irodalmi, drámairodalmi tájékozottsággal rendelkezik. A felvételt ebben az esetben is írásban kellett kérvényezni, mellékelve a jelölt eddigi működését igazoló bizonyítványt is. A leendő hallgatók tudomásul vették, hogy tanulmányaik idején hivatali állást, egyéb elfoglaltságot nem vállalnak.244 A következő esztendőben a követelmények között egy új elem jelent meg: az első tanfolyam tapasztalatai alapján az ismeretek megfelelő színvonalú elsajátításához egy modem nyelv írásbeli és szóbeli ismerete is szükségesnek tűnt. A várakozásokkal ellentétben a rendezőképzés ebben az időszakban nem épült be az akadémia tanulmányi rendjébe. A jelentkezők csekély száma miatt összesen két évfolyam indult (az 1929/30 és az 1931/32 tanévben), pedig 1936- ban a szabályozás elhivatottságot érző, tehetségesnek bizonyuló, színész- tanfolyamot végzett, valamint a színi pályán ár eredményesen működő férfiak számára is lehetővé tette a jelentkezést. Sajátos, hogy a felhívás kifejezetten férfi növendékeket említett, illetve életkori korlát is került a szabályok közé (40 éves kor felett senki sem lett volna felvehető).245 A színészképzés bővítését célzó másik szervezeti változtatás még kisebb sikerrel járt. Az 1931/32-es tanévben került meghirdetésre a hangosfilmszínész képző tanfolyam bevezetése. A jelentkezés feltételei megegyeztek a drámai képzésben résztvevőkével, egy elvárás mégis külön hangsúlyt kapott: a csinos, színpadias termet, „különös tekintettel a hangosfilm diktálta külső tulajdonságokra.”246 Napjainkban különös elképzelésnek tűnik, hogy egységes képzés helyett a filmszerepekre készülő művészek 1 éves, tanfolyami oktatásban részesülve kerültek volna a művészeti életbe. Ennek a tanulmányi formának tarthatatlanságát az akadémia vezetősége is felismerte, hiszen egyetlen filmszínész osztály tanult az intézményben az 1932/33-as tanévben.(20 jelentkezőből 9 növendék végzett, közülük 4 főt „további színészképzésre is alkalmasnak találtak az 244Az Országos M. Kir. Színművészeti Akadémia évkönyve az 1928/29. tanévről Bp., 1929. 56. p. 245 Az Országos M. Kir. Színművészeti Akadémia évkönyve az 1936/37. tanévről Bp., 1937. 8. p. 246 Az Országos M. Kir. Színművészeti Akadémia évkönyve az 1931/32. tanévről Bp., 1932. 78. p. 144
