Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss József Mihály: Felvételi ügyek a képzőművészeti felsőoktatás rendszerének példái alapján

modell után egy akt-rajzot kellett készíteni. A szabályzat szerint, „akik a felvételi vizsgán a művészi tehetség jelét nem mutatják, fel nem vétetnek”.

A történelem nem először és nem utoljára szólt bele intézményünk életébe, hiszen a visszacsatolásokkal járó események a felsőoktatási intézmények életét is érintették. Az ehhez kapcsolódó felvételi szabályozásra itt most nem térnénk ki, de mindenképpen meg kívánjuk említeni a lengyel menekült hallgatók ügyét.

Négy lengyel menekültnek utólagos felvételi vizsgára adott engedélyt a Rektori Tanács 1940. április 5-i rendes ülésén. Bár a hatályos rendelkezések szerint idegen állampolgárok felvételét a vallás- és közoktatásügyi miniszter csak akkor véglegesíti, ha a jelentkezők okmányait kimutatás kíséretében felterjesztik neki, a kar méltányos elbírálást kér. A menekültek közül a sikeresen letett felvételi vizsga után hármat az első évfolyamba, egyet pedig, aki a krakkói szépművészeti akadémián egy évet már járt, a másod éves hallgatók közé vettek fel.

Nem tartozik ugyan szorosan a témánkhoz, de a még oly hiányos levéltári anyagban így is fennmaradt a főiskolán tanuló lengyel diákok újévi jókívánságát dokumentáló irat, melyet „András” Pysz a „Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság Magyarországon” nevet viselő szervezet elnöke küldött az intézmény rektorának.

134