Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)
Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865,1875-1952) 1. A felsőfokú művészképzés sajátosságai A kiegyezés után Magyarországon meginduló gazdasági és társadalmi fejlődés a 19. század utolsó évtizedeiben a kulturális élet területén is igen erőteljes változásokat eredményezett. Az 1867 előtt működő intézmények sorát bővítve számos szakterület művelői számára hoztak létre új tanintézeteket, fokozatosan kiépítve a magyarországi felsőfokú szakoktatás intézményrendszerét. A művészeti élet különböző ágainak képviselőiben is igen korán felmerült a gondolat, hogy a tehetség kibontakoztatását szolgáló magas szintű képzést Magyarországon is intézményi keretek között kellene biztosítani. A napjainkban már egyetemi rangú művészeti felsőoktatási intézmények közül négy büszkélkedhet évszázados múlttal, mivel jogelőd intézményeik az 1800-as évek második felében kezdték meg működésüket. (1865: Országos Színészed Tanoda, 1871: Országos magyar királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde, 1875: Országos magyar királyi Zeneakadémia, 1880: Országos magyar királyi Iparművészeti Tanoda). Jelen tanulmány az előadóművészek oktatására alakult két akadémia felvételi követelményeinek, eljárási rendjének változásait mutatja be az intézmények megalakulásától az egész felsőoktatási területet átalakító 1948-1952 között megjelent rendelkezések életbelépéséig. A művészeti képzést végző intézményekkel kapcsolatban számos sajátosságra kell felhívnunk a figyelmet. Ahogy megnevezésük (tanoda, akadémia) is mutatja, hivatalosan nem voltak egyenrangúak az egyetemekkel, főiskolákkal. A saját szakterületükön a legmagasabb szintű ismereteket nyújtó és középiskolai tanulmányokon alapuló szakiskolák közül több évtizedes működés után a Zeneakadémia 1919-ben kapott főiskolai rangot, míg a Színművészeti Akadémia - a művészeti képzés általános reformjának részeként - csak 1948-ban vált valódi felsőoktatási intézmény- nyé. Az iskolák oktatási rendszere egyébként valóban nem volt egyértelműen felsőfokú, hiszen különböző képzési szintek is működtek ugyanazon szervezeti kereten belül. (A Zeneakadémián a növendékek az alsó fokú zenei oktatástól egészen a művészképzésig folytathatták tanulmányaikat.) Minden művészeti területre jellemző, hogy az alapítás után az oktatás rendszere fokozatosan alakult ki, majd folyamatosan változott. Az évtize135
