Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Műszaki Egyetem, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vígh Tibor és Varga Sándor).103 A Zalka Máté laktanya, a Petőfi Politikai Katonai Akadémia, továbbá a Haditechnikai Intézet tisztjei is jelentkeztek, így az egységek vezetésében a katonai tanszékek állománya mellett ők is részt vettek. Marián irányítása alá tartoztak az egyetemhez tartozó diákotthonok is. A felfegyverzett műegyetemisták száma 500-1000 fő körül lehetett.104 Főleg középületek védelmére vezényelték ki őket, de elfoglalták a Völgy utcai ÁVH-s nyomdát is. Ezen kívül néhány harckocsit is szereztek, amelyeket a parancsnok az egyetem udvarán helyezett el. Biztos támaszpontot akart kiépíteni arra az esetre, ha az újabb szovjet csapatmozgások a főváros ellen irányulnak. A hallgatók a kerületi rendőri szervekkel együtt járőröztek az utcákon, a parancsnok pedig egy-egy szakaszt kirendelt a Köztársaság téri ostrom idején, illetve a Gellért hegyi szovjet emlékmű ledöntése során a rend biztosítása érdekében. Az oktatók is bekapcsolódtak a forradalmi tevékenységbe. Major Máté, az ÉKME tanára részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága megalakításában október 28- án. Október 29-én és 30-án a két egyetem tanácsa közös ülést tartott. Többek között meghallgatták Marián István beszámolóját a Budai Egyetemi Forradalmi Albizottság létrehozásáról (az alezredes bejelentette, hogy a hallgatók fegyveres őrszolgálatukkal biztosítják a Műegyetem őrzését, ehhez a következő napokban egyetemi dolgozók és oktatók is csatlakoztak), megszavaztak 100 000 Ft-ot az áldozatok segélyezésére, valamint szóba került az egyetem kértjében lévő szovjet emlékmű sorsa is. Október 30-án az egyetemek egyesítése és az oktatók politikai nyilatkozata volt az ülés témája. Az egyesítés kérdésében nem, abban viszont sikerült megállapodniuk, hogy a két egyetem vezető testületé közös, a kormányhoz címzett nyilatkozatban foglal állást a forradalom - „a független, demokratikus és szocialista Magyarország felépítése” - mellett, és támogatásáról biztosítja a hallgatók követeléseit és cselekedeteit.105 Október 31-én ismét 103 Az Albizottság 1956. október 31-én este tartott megbeszélése jegyzőkönyvét közli: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 288-289. o. Marián István a nemzetőrség élén álló Forradalmi Karhatalmi Bizottság tagja lett, illetve 31-én beválasztották a Honvédelmi Minisztérium forradalmi bizottságába, a Forradalmi Honvédelmi Bizottmányba is. 104 Horváth Zsolt i. m. 81. p. 105 Az 1956. október 30-i deklaráció teljes szövege: KORMÁNYHOZ INTÉZETT DEKLARÁCIÓ Nyilatkozat A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem együttes tanácsülésének tagjai az ifjúság oldalán hitet tesznek a független, demokratikus és szocialista Magyarország felépítése mellett. A tanácsülés tagjai ünnepélyesen kijelentik, hogy a magyar nép szabadságharcával, annak megindulásától teljesen egyetértenek és ezért a felelősséget az egyetemi ifjúsággal együtt ország-világ előtt vállalják. Ebből az ünnepélyes deklarációból kiindulva az egyetemi tanácsülés Nagy Imre miniszterelnökhöz a következő egyetértésben és közösen hozott határozatait és javaslatait terjeszti elő. Kívánságai felsorolása előtt nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ennek a nyilatkozatnak a pontjai a magyar nép döntő és legsürgősebben megoldandó problémáit tartalmazzák: 1. Követeljük a szovjet csapatoknak Budapest területéről támaszpontjaikra való azonnali és teljes visszavonását. 2. Követeljük, hogy a szovjet csapatok Magyarország területét záros határidőn belül hagyják el. Minthogy a varsói szerződés szerint itt tartózkodó szovjet csapatokat a magyar nép ellen használták fel, felkérjük a kormányt a varsói szerződés egyoldalú felmondására, mely egyedül biztosítja a szovjet és a magyar nép további barátságát. 77
