Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Batalka Krisztina összegyűltek, hogy megalakítsák közös önkormányzati szervezetüket, az Ideiglenes Forradalmi Bizottságot, amelynek elnöke Taky Ferenc professzor lett, és közfelkiáltással kimondták a két egyetem egyesítését is.106 A BME nem oktató dolgozói munkástanácsot választottak, amelyhez az EKME dolgozói is csatlakoztak.107 A forradalmi bizottság november első napjaiban is ülésezett, jegyzőkönyvei részben fennmaradtak.108 Tevékenységét a katonai helyzet áttekintése, a személyzeti anyagok ügyeinek rendezése, * 11 3. A kél Egyetem Tanácsa, számítva az egyetemi íjjúság teljes támogatására, a szovjet csapatok Budapestről történő teljes kivonása után minden szellemi, fizikai és anyagi erejét felajánlja az újjáépítésre, és felhívja az ifjúságot, hogy erre készüljön fel. 4. A szabadságért hősi halált halt ifjúság, munkásság és honvédség hozzátartozóinak, továbbá a szabadságharcért súlyos sebeket szenvedett ifjúság, munkásság és honvédség hozzátartozóinak gyors megsegítésére a két Egyetem Tanácsa 200.000.- forintot ajánlott fel. A tanácsülés a további megsegítés kérdésében a már megindult országos mozgalomhoz való csatlakozást javasolja. 5. A kormány helyezze a székhelyét a parlamentbe és helyezze magát a budapesti és vidéki ifjúság, munkásság, bányászság és honvédség együttes fegyveres alakulatainak védelme alá. Csak ilyen módon látjuk biztosítva azt, hogy programját külső és visszahúzó belső erők befolyásától mentesen a nép érdekeinek megfelelően tudja végrehajtani. 6. A kormány sürgősen gondoskodjék arról, hogy az összes külképviseleteink - beleértve az ENSZ képviseletet is - mindenütt a világon a most vérrel kiharcolt eredményeket és kitűzött nemzeti célokat képviseljék 7. Kérjük a kormányt, hogy bátor kezdeményezéssel álljon az események élére, és ne kövesse azt a halogató, a követeléseket utólag teljesítő politikát, amely hazánkat ebbe a szörnyű állapotba hozta. Ne az események áradata sodorja a kormányt, hanem a kormány vezesse a magyar életet a kibontakozás felé. 8. A nemzeti kormány készítse elő az általános titkos szavazást több párt részvételével. 9. Kívánjuk az ifjúság felfegyverzésének és a felfegyverzett munkásalakulatokkal való egyesítésének halogatás nélküli gyors végrehajtását az ország rendjének biztosítása érdekében. 10. Minthogy a munka megindulásához fent felsoroltakat alapfeltételeknek tekintjük nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy az egyetemi munka, a romok eltakarítása, az oktatás megindulása csakis a szovjet csapatoknak Budapestről való teljes elvonulása után kezdődhetik meg. 11. A fenti követelmények a legsürgősebb és legfontosabb lételemei egyfelől annak, hogy Nagy Imre bizalmat kapjon és ez a bizalom megszilárduljon, másfelől annak, hogy minden téren, tehát a mi egyetemi oktatási és tudományos munkánk terén is, az élet meginduljon. Éppen ezért nem kívánunk itt az egyetemi oktatás terén most részletkérdésekkel foglalkozni, mindez a későbbi konszolidált időszak munkája lesz, egyetlen kérdést azonban mégis fel kell vetnünk: követeljük az egyetemi autonómia teljes visszaállítását. Végül a tanácsülés tagjai ünnepélyesen felemelik óvószavukat, hogy ha akadna valaki, aki az egyetemi ifjúsággal szemben akár csoportos, akár egyénenkénti felelősségre vonást akarna megkísérelni a szabadságharcban történt bárminemű részvételért, akkor a két Tanács tagjai ünnepélyesen kijelentik hogy ilyen felelősségrevonás esetén teljes közösséget vállalva a szabadságharcos ifjúsággal, a saját egyetemleges felelősségrevonásukat is követelik. Budapest, 1956. október 30. BUDAPEST IMŰSZAKI EGYETEM és az ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM TANÁCSAI Dr. Gillemot László sk. Cholnoky Tibor sk Közli Pedroni i. m. 2. kötet 12. számú dokumentum. Az október 29-30-i ülésekről lsd. Horváth Zsolt i. m. 69-71. p. 106 Lsd. a 4-5. dokumentumokat. 107 A Forradalmi Bizottság és a munkástanács tagjainak névsorát lsd. a 4. és a 6. számú dokumentumokban. 108 A november 1-i és 2-i ülések jegyzőkönyvei megtalálhatók a BME Levéltárában (BME Lt. 1956-1957. évi volt TÜK-iratok). A november 2-i ülésen elhangzott Marián István beszámolója is, ennek szövegét közli: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958.329-331. o. 78
