Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Veszprémi Vegyipari Egyetem Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a Veszprémi Vegyipari Egyetemen- Összeállította Paczolay István Mozaikok 1956-ból Válogatás résztvevők és történészek írásaiból 1956 Európa történelmében A liberális angol Manchester Guardian a magyar szabadságharc leverésének a nyugati baloldalra és a kommunista pártokra gyakorolt megsemmisítő hatását az 1939-es Ribbentrop-Molotov (Hitler-Sztálin) paktum hatásához hasonlította. Olyan híres szimpatizánsok, mint Jean Paul Sartre, Albert Camus, Pablo Picasso és mások akkor ismerték fel, hogy tévútra vezették őket. - Simone Signorét színésznő 1957 újév napján Moszkvában kijelentette: „A szovjet katonák egy gyarmati bevetés páncélos lövészei lettek.” A Brit Kommunista Pártot több tekintélyes értelmiségi hagyta el, a párt lapjának budapesti tudósítója, Peter Fryer, akinek írásait nem közölték, szakított a lappal. - Az Olasz Kommunista Pártból 200 ezren léptek ki, a svájci párt a felére zsugorodott, a dán gyakorlatilag szétesett. Milovan Djilas írta: Az a seb, amelyet a magyar forradalom a kommunizmusnak okozott sohasem tud egészen begyógyulni. - A magyarországi események a Szovjet KP Központi Bizottsága elnökségében a legnagyobb pánikot keltették, írta Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov ideológusa. Lengyelországban szimpátiatüntetések voltak Varsóban, Krakkóban, Wroctawban, Olsztynban, pénzt és vért gyűjtöttek és küldtek a magyaroknak. A pártközpont csak 1956 decemberétől tiltott meg minden sajtókritikát a szovjet intervenció ellen. A román pártvezér Gheorghiu-Dej román csapatok Magyarországra küldését is felajánlotta, a forradalom leverésére. Ugyanakkor otthon 40 ezer embert, köztük 2500 egyetemistát vettek őrizetbe, számos halálos ítéletet hoztak. (PL) A kárpátaljai magyarok elleni megtorló akciókról, amelynek során pl. egy tervezett koncepciós per kiszemelt fő vádlottját, Gecse Endre református lelkészt agyonverték, másokat 2-6 év börtönre ítéltek, Botlik József íráséi számol be. (BJ) A forradalom mindennaviai Október 29-én Bíró Zoltán főhadnagy, az egyetem Katonai Tanszékének főelőadója (1957-ben két év börtönre, majd jogerősen 1 év börtönre, 1 év jog-vesztésre, lefokozásra, 1/4 vagyonelkobzásra ítélték, a rendszerváltozás után alezredessé léptették elő) (HM-673) közölte a diákokkal, hogy komoly fiatalokból a nemzetőrség keretében rendfenntartó szakaszt szerveznek. Katonaruhát, oldalfegyvert és dobtáras géppisztolyt (davaj-gitárt), lőszert és kézigránátot kaptak. Járőrszolgálatot teljesítettek a városban három-óránkénti váltásokkal, egy katona, egy nemzetőr, egy rendőr nemzeti színű karszalaggal. Külön feladat volt fegyveres kíséret biztosítása Budapestre induló élelmiszerszállítmányokhoz. A diákok részt vettek pl. pártfunkcionáriusoknál lévő fegyverek begyűjtésében, segítettek vidéki forradalmi bizottságok választásában, pl. Rozmanith Antal és társai Zircen. Előfordult az is, hogy valaki ellen feljelentés érkezett, hogy fegyvert rejteget, egy csoport kiszállt, az illetőt kihallgatták, megállapították hogy csak egy haragosának a bosszújáról volt szó, és elengedték, de ezért a forradalom leverése után „személyi szabadság 391
