Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc miskolci egyetem követeléseinek radikálisabb hangnemére jellemző, hogy az országban itt jelent meg először a Varsói Szerződésből való kilépés és a dunai államok konföderációjának követelése. Az egyetemi hallgatóság természetesen nem légüres térben tevékenykedett és a forradalom ideje alatt végig fontos kapcsolatokat tartott fenn a városi munkásság forradalmi szerveivel. A miskolci DIMÁVAG-ban (Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acél- és Gépgyárak) megfogalmazott 17 pontos követeléshez ekkor már javában folyt az aláírásgyűjtés. A diákparlamenti felhívás hatására 23-án a 17 pontos követelés további 4 ponttal bővült. Ezek szó szerint megegyeztek a diákparlamenti felhívás 2., 3., 8. és 9. pontjával (lsd. Dokumentumokat!), és lényegében, a legradikálisabb követeléseket tartalmazták. Ezzel a 21 pontossá nőtt követeléseket a megyei pártbizottság első titkára, Földvári Rudolf is elfogadta, ezekről a vitanapot október 25-ére tűzték ki. Október 23-án, kedden a miskolci pártbizottság hajnalban értesült arról, hogy a fővárosban az egyetemisták délutánra lengyel szimpatizáns tüntetést hirdettek meg. Első reakcióként a pártbizottság 180 párttagot riasztott, hogy vegyék át a fegyverüket. Azonban csak egy töredékük jelentkezett, és ők is eredménytelenül, mert a rendőrség nem adta ki a fegyvereket. A zavart fokozta a Szabad Nép vezércikke, mely a fiatalság mellett állt ki. A nap folyamán a rádióban elhangzó híradások a teljes bizonytalanságot még tovább gerjesztették A Kossuth Rádióban 10 órakor beolvasott hír a budapesti fiatalság által „ma délutánra néma rokonszenvtüntetés” megrendezéséről szólt. Ennek a pozitív hozzáállásnak vetett véget a rádió 12 óra 53 perckor közölt felhívása is, melyben Piros László belügyminiszter betiltotta az utcai felvonulásokat, majd mindennek ellentmondva 14 óra 23 perckor a hallgató a tilalom visszavonásáról értesülhetett. Budapesten 15 órakor a Petőfi-szobomál, 16 órakor a Bem-szobomál, 17 órakor a Parlamentnél, 18 órakor a Magyar Rádió épületénél gyűlt össze a tömeg, és az utóbbi helyen kérték, hogy a rádió olvassa be az egyetemisták követeléseit. Ehelyett azonban a környező házak ablakaiba kihelyezett rádiókészülékekből 20 órakor Gerő Ernő régi stílusú beszédét hallgathatták, mely a tüntetőket „ellenforradalmároknak, nacionalista kútmérgezőknek” nevezte. A csalódott és felháborodott tömeg be akart jutni a rádió épületébe, de az azt védő ÁVH-sok tüzet nyitottak rájuk, ezzel elszabadult az erőszak. A tüntetők fegyvereket szereztek, majd viszonozták a tüzet, s ezzel felkelőkké váltak. A Gerő-beszéd országszerte, így Miskolcon is nagy visszatetszést keltett. Rövid időn belül a miskolci egyetemen összeült a Diákparlament, és az esti tiltakozó felvonulás lehetőségét latolgatták. A rádió bemondta 22 óra 22 perckor, hogy az MDP Politikai Bizottsága azonnal összehívta a Központi Vezetőséget. Erre az egyetemisták egy a Központi Vezetőséghez címzett táviratot fogalmaztak meg. Ezzel az esti tüntetés elmaradt. 23 órakor érkezett a döbbenetes hír, hogy Pesten fegyveres harc folyik, a rádió épülete előtt fegyveres összetűzés zajlik. Ebben a pillanat tudatosult sok hallgatóban, hogy valójában mi is kezdődött el viharos gyorsasággal. Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára is megírta a cikkét a Gerő-beszéd elleni tiltakozásul, melyet még az éjjel leadott másnapi megjelentetésre az Északmagyarországot kiadó Borsodi Nyomdának. Ezután telefonon közölte a DIMÁVAG nagyüzemi pártbizottságának a titkárával, hogy a megyei pártbizottság nem Gerővel, hanem a DIMAVAG 21 pontos kiáltványával ért egyet, és ő az ebben foglaltakat fogja képviselni. Október 24-én, szerdán, hajnali 4 óra 30 perckor a Kossuth Rádió közleményt olvasott föl: „Fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen...”. Ezt a hírt a reggel folyamán többször is megismételték. A kapkodás jelei voltak megfigyelhetők a további híradásokban is. 8 óra 13 perckor a rádióból az ország már arról értesülhetett, 297
