Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szendi Attila - Lossné Acs Mária hogy a Központi Vezetőség Nagy Imre miniszterelnökké választására tett javaslatot az Elnöki Tanácsnak. 8 óra 45 perckor a rádió közzétette a rögtönítélő bíráskodásról szóló rendeletet, mely szerint kötelezően halálbüntetéssel kell sújtani azt, aki hatóság elleni erőszakot, magánosok elleni erőszakot, engedély nélküli fegyvertartást stb. követ el. 9 óra 18 perckor a rádió közölte, hogy 14 óráig a belügyminiszter elrendelte a kijárási tilalmat. A DIMAVAG Gépgyár nagyüzemi pártbizottsága és a Munkásszervező Bizottság reggeltől ülésezett. Úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben már nem időszerű a másnapra tervezett szabad pártnap megrendezése, ehelyett a gyár dolgozóival és a környező üzemekkel azonnal ismertetni kell a 21 pontos kiáltványt, majd azt el kell juttatni az új miniszterelnökhöz, Nagy Imréhez. Délelőtt a gyár hangszórói közzétették, hogy a vállalatnál megalakult a Munkástanács, felhívták azon üzemegységeket, melyek még nem rendelkeztek képviselettel, hogy déli 12 óráig válasszák meg a 3 főből álló küldötteiket Egy csoport egyetemista érkezett a gyár főkapujához, majd kivonulásra szólította fel a munkásokat, de ezt a Munkásszervező Bizottság tagjai megakadályozták. Ekkor az egyik egyetemi hallgató a kerítés tetejéről fölolvasta a Diákparlament 11 pontos felhívását, mire az egyik munkás válaszul felmászott a kapu tetejére, és ismertette a Munkásszervező Bizottság 21 pontos kiáltványát. Ekkor ért a gyárhoz a megyei pártbizottságról Földvári Rudolf, aki a kapun belül tájékoztatta a munkásokat arról, hogy a megyei pártbizottság is elfogadja a 21 pontos követelést, és a delegációval is ő Budapestre fog utazni. A jelenlevők úgy határoztak, hogy másnap reggel induljon el a küldöttség Budapestre Földvári Rudolf vezetésével. Október 25-én, csütörtökön reggel nyolc órakor indult el a fővárosba utazó delegáció, Földvári Rudolf és társai. A küldöttség útját a DIMAVAG munkásai egy sztrájkkal kívánták nyomatékosabbá tenni, ezért leállt a gyár. Mintegy egyórás tanakodás után a munkások a felvonulás mellett döntöttek. Eredetileg a Búza tér volt az úti cél, de a szervezők el akarták kerülni a tér közelében levő ÁVH-s székháznál az összetűzés lehetőségét, így az egyre gyarapodó tömeg az egyetemre vonult. A nagyüzemi munkásság és az egyetemi ifjúság közös nagygyűlése az egyetem területén a délelőtti órákban kezdődött meg. Először egy 30 tagú szervezőbizottság jött létre. Egyeztették a további lehetőségeket és a terveket. A Szózat elhangzása után a miskolci Nemzeti Színház színésze, Nagy Attila elszavalta a Nemzeti dalt, egy egyetemista fölolvasta a Diákparlament 11 pontos felhívását, majd a DIMÁVAG munkása, Papp Miklós ismertette a munkásság 21 pontos kiáltványát. A 11 pontot ismertető egyetemista a szervezők nevében megkérte a jelen lévő üzemek munkásait, hogy a saját soraikból küldjenek 3-3 személyt az egyetem II. sz. előadójába. Itt megállapodtak a résztvevők egy felhívás szövegében, amelyben a szovjet hadsereg kivonulását, sztrájkjogot, a felkelőknek büntetlenségét, valamint új kormány létrejöttét követelték. A felhívás azt is tartalmazta, hogy a követelések teljesítéséig sztrájkra szólítják fel a megyei üzemek dolgozóit. A felhívás szövegét végül „A Nagy-Miskolc dolgozó népe által választott népi bizottság (munkások, egyetemisták, katonák)” aláírással látták el, de a jelenlévők emlékezetében ez a bizottság egyszerűen csak „sztrájkbizottságként” maradt meg. Ekkor a népi bizottság tagja volt már Rozgonyi Ernő, Nagy Attila, Papp Miklós, Spanyol Gyula, Bódvai János, Jekel Béla, Fekete Gyula, Majtényi Sándor, Birtalan Mihály, Galánffy Lajos is, akik így valóban már több nagyüzemet, az egyetemet, illetve a fegyveres testületeket is képviselték. A népi bizottság javaslatára a nagygyűlés résztvevői visszaindultak a városba. Útközben 12 óra 32 perckor mondta be a Kossuth Rádió a szenzációs hírt: leváltották Gerő Ernőt, Kádár János lett az MDP első titkára. A hír villámgyorsan elterjedt, növelve a lelkesedést. 298
