Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Testnevelési Főiskola Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a Testnevelési Főiskolán- Összeállította Molnár László Már az októberi napokat jóval megelőzően a TF hallgatói között is mutatkozott az a feszültség, amit az ország más felsőoktatási intézményeiben is tapasztalni lehetett. Még az órákon is tárgyalták a belpolitika aktuális kérdéseit: Rákosi diktátor voltát, Farkas Mihály felelősségre vonását, a szovjet kölcsön ügyét, a magyar urán sorsát, a Jugoszláviához fűződő viszonyt, Nagy Imre gazdaságpolitikáját stb. Kifejezésre jutott a DISZ iránti bizalmatlanságuk, és igen élesen vetették fel a főiskolával kapcsolatos problémákat. Különösen a főiskola akkori igazgatója, Antal József92 személye váltotta ki a hallgatók elégedetlenségét, az ő leváltása már ekkor szóba került. Október 22-én a IV. éves hallgatók évfolyamgyűlést tartottak, ahol 20 pontból álló jegyzékben foglalták össze követeléseiket. Ezek túlnyomó része a sporttal, testneveléssel, illetve a főiskolával állt kapcsolatban, mindössze három pontot lehet politikainak nevezni. A követelések teljesítésére két hét türelmi időt jelöltek meg, ellenkező esetben sztrájkot helyeztek kilátásba. Másnap, 23-án délelőtt a jegyzéket bemutatták a főiskola párttitkárának azzal, hogy a pontokat az eredetileg elfogadott formában terjesztik a 24-re tervezett főiskolai diákgyülés elé. Terveik szerint az itt elfogadott követeléseket a Főiskola és az OTSB (Országos Testnevelési és Sport Bizottság) felé továbbítják majd. Bár 23-án délelőtt még folyt oktatás, a figyelmet valójában a délutánra meghirdetett tüntetés és az este 7 órára összehívott III. évfolyam gyűlése kötötte le. A hallgatóság követelésére Antal József igazgató hozzájárult az órák beszüntetéséhez. Dél körül a TF-re is megérkeztek a Petőfi Akadémia tisztiiskolásai, akik egy rögtönzött röpgyűlésen ismertették saját felhívásukat és biztosították a TF-eseket arról, hogy fegyveres összecsapás esetén ők a hallgatók mellé állnak. Közvetlen kapcsolat jött létre a műegyetemistákkal, miután két hallgatójuk áthozta onnan a Műegyetemen megalakult MEFESZ ideiglenes vezetőségének felhívását. Ugyanakkor egyeztettek a délutáni tüntetésen való részvételről. Ezzel kb. egy időben Antal József igazgató tanári értekezletet hívott össze, melynek témája a hallgatók tüntetésen való részvétele, illetve az igazgató leváltására vonatkozó követelésük volt. Egyértelmű állásfoglalás egyik kérdésben sem született. A tüntetéssel kapcsolatban a teljes tanári testületből csak ketten álltak ki amellett, hogy ne hagyják magukra a fiatalokat, és kísérjék el őket a megmozdulásra. A főiskola párttitkára ismertette a tanárokkal a hallgatók követeléseit, ehhez azonban senki nem szólt hozzá. Ezután a párttitkár beszélt az épület előtt már összegyűltekhez, közölve velük, hogy a belügyminiszter betiltotta a tüntetést. Rávette őket, hogy ha ennek ellenére mégis átmennének a Műegyetemre, azt semmiképp se zárt alakzatban, inkább egyénileg tegyék és zászlót se (a TF Kossuth-címeres zászlajáról volt szó) vigyenek magukkal. A fiatalok ezt meg is fogadták, így csak a Műegyetem kertjében álltak ismét csoportba. Három tanár kísérte el őket. Mikor hírét vették, hogy a tüntetést mégis engedélyezte Piros László belügyminiszter, néhány hallgató visszasietett a hátrahagyott zászlóért, és már menet közben csatlakoztak ismét a társaikhoz. A zászlót Mihályi! János súlylökő vitte a csapat előtt. Később, a Parlamentnél a tömeg vállra emelve adta előre az atlétát zászlajával együtt, 192 192 Nem azonos az 1990-ben megválasztott miniszterelnökkel, Antall Józseffel. 195
