Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Molnár László hogy végül felállítsák a lépcső tetejére. A TF-es csoport már nem tudott bejutni a Bem térre az összegyűlt hatalmas tömeg miatt. Oda csak néhány tanáruk jutott el, akik egy teherautó platójáról követték az eseményeket. A gyűlés végeztével a csoport a tömeggel együtt a Kossuth térre vonult. Itt a főiskola csoportja egy idő után feloszlott. Egy részük visszatért a főiskolára, illetve a diákszállóba, egy részük maradt, míg egy harmadik csoport a Sztálin-szoborhoz ment. A főiskolán este hétkor megtartották a III. évesek évfolyamgyűlését. Ide a tanári kart is meghívták remélve, hogy csatlakoznak majd az igazgató leváltására irányuló törekvésükhöz. Ebbéli reményükben csalatkozniuk kellett, mert bár a tanárok nagy része megjelent, de nem mertek szembeszállni az igazgatóval, inkább közvetíteni próbáltak közte és a hallgatók között. A diákok egyértelművé tették, hogy a sztálinizmus tipikus képviselőjét látják benne, és helyette inkább a régi igazgatót, Hepp Ferencet, akkor a Testnevelési Tudományos Tanács titkárát fogadnák szívesen az intézmény élén. Az éjszakába nyúló vita során nem jött létre megegyezés a felek között az igazgatót illetően. Akkor már a rádiónál kitört lövöldözésnek is híre jött, ami tovább borzolta a kedélyeket. Az elkövetkező két napon a legtöbb hallgató jelen volt a városszerte zajló eseményeknél, hol szemlélődőként, hol tevékeny résztvevőként. A látottakról a főiskola területén álló kollégiumban számoltak be egymásnak. Az izgatott eszmecserékben számos tanár is részt vett, a fiatalabbak közül néhányan csaknem éjjel-nappal a diákokkal voltak, szinte beköltöztek a kollégiumba. A hangulat ekkor már kifejezetten forradalminak számított. A többség hasonlóan ítélte meg az AVH-t és a szovjet beavatkozást, ezeknek tulajdonítva a helyzet elmérgesedését. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a harcok elkerülhetőek lettek volna, ha a kormány és a pártvezetés felelősen viselkedik 23-án, és a Gerő-beszéd nem provokálta volna a felkelőket. Ekkor már állandó futár- és telefonkapcsolatot tartottak fenn a TF és a MEFESZ- központ között, sőt október 26-án a főiskolán is megalakult ez a diákszervezet. Az alakuló gyűlésen a hallgatóság szinte teljes létszámban megjelent. A tanárok közül öten jöttek el, közülük négyen csatlakoztak az új szervezethez. Ok már a 23-a óta folyó előkészítésben is szerepet vállaltak. Nyílt szavazással megválasztották az 5 fős vezetőséget. Egyikük a DISZ egyik korábbi vezetője volt, két másik tagot a fegyveres felkelésben való részvételük okán szavaztak meg. A TF-es MEFESZ elnöke Poppé György atléta lett. Az új szervezet egyik fő feladatának a hiteles tájékoztatást tekintette. A MEFESZ-központból futárok hozták a röplapokat, felhívásokat, amiket a főiskola sokszorosítógépén másoltak. Október 26-27-én a menza ebédlőjében egy rádiót állítottak be, hogy mindenki hallhassa a nyugati adók magyar nyelvű adásait. Szereztek híreket a városból, illetve a szomszédos Sportkórházban fekvő sebesültektől is. Az így befutott információkat pedig próbálták minél szélesebb körben röplapokon terjeszteni. Részben falragaszokon, részben a környékbeli munkahelyeken, iskolákban. Az idő előrehaladtával a közhangulat egyre jobban radikalizálódott. Ekkor már tárgyalások folytak a hallgatóság felfegyverzéséről. Ezekben az első napokban már két TF-es áldozata is volt a forradalomnak. Az első Hegedűs István olimpiai öttusabajnok volt, akit 24-én reggel ért halálos lövés a Szófia utcában. Gerendás Lászlóval igyekezett az uszoda felé, hogy hazaküldje a kora reggeli edzésre esetleg kiérkező 14-15 éves tanítványait. A Szófia utca magasságában egyenruhás fegyveresekkel megrakott teherautó érte be őket, amelyről válogatás nélkül kezdték lőni a gyanútlan járókelőket. Hiába próbáltak fedezékbe húzódni, Hegedűs találatot kapott és szinte azonnal életét vesztette.193 A kajakozó Nagy József október 27-én esett el az újpesti rendőrség épületénél, ahol az összegyűlt tömeg foglyokat akart kiszabadítani az épület pincéjéből. Eközben egy hátulról érkező honvédségi teherautóról tűz alá vették az 193 A TF 2003 októberében közadakozásból mellszobrot állíttatott neki az intézmény kertjében. 196
