Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Műszaki Egyetem, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem valamint a napi ügyek intézése jellemezte.109 A munkástanács pedig az egyetemi szakszervezeti bizottság feladatait vette át. November 4-én és utána a Műegyetem területén és a diákszállókban nem folytak harcok, a hallgatók többsége beletörődött, hogy a küzdelem kilátástalan. Marián kora reggel rádión keresztül a harc elkerülését javasolta a Műegyetemen és a diákszállókban tartózkodó nemzetőröknek. Akik mégis a fegyveres ellenállást választották, az egyetemet elhagyva különböző felkelő csoportokhoz csatlakoztak.110 111 November 4-e után az egyetem épületét szovjet csapatok szállták meg. Ez idő alatt csak a rektorok és néhány dolgozó jöhetett be az egyetem területére. A két egyetem vezetése még tartott közös tanácskozásokat, ahol többek között a letartóztatott hallgatók ügyéért is kiálltak.'11 Az első ilyen ülés a 20-án megtartott tanári közgyűlés volt, ezen tájékoztatták az oktatókat arról, hogy megnyitják az egyetemet és napi ügyeletet tartanak, valamint határozatban kérték, hogy „a műszaki egyetem minden dolgozója foglalja el munkahelyét tekintet nélkül az események előtti magatartására”. Ezen kívül arról is döntés született, hogy „a tanári közgyűlés változatlanul fenntartja azon elvi határozatát, hogy a két egyetem egyesüljön”, valamint „az egyetem vezetősége a kormányhoz fog fordulni az egyetem teljes - a világháború előtti - autonómiájának visszaállítása ügyében.”112 113 A hónap közepén megkezdődött az épületek helyreállítása és a károk felmérése. Az 1957. január 11-i tanácsülésen egyhangúan megerősítették az ÉKME addigi vezetését. A BME vezetése 1957. január 12-én alakult meg újra (a rektor újra Gillemot László lett, egyik helyettese pedig Taky Ferenc, a decemberben feloszlatott Forradalmi Bizottság volt elnöke, akinek megválasztását a minisztérium nem fogadta el). A tanítás 1957. február 4-én, ill. 11-én indult meg (11-én a felsőbb évfolyamok és a levelező-esti hallgatók számára, a szolnoki Közlekedési Üzemmérnöki Kari tagozaton pedig már január 18-án). A tanév június 29-én zárult, a BME-n már 22-én megtartották az utolsó előadásokat, a hallgatók ebben az időszakban két félév követelményeit teljesítették.1 |J A felelősségre vonások és megtorlások természetesen elérték a Műegyetemet is. A hallgatók még november közepén elkezdték MEFESZ-szervezetük újjáélesztését, de néhány hónap tevékenység (pl. segélyosztás, oktatóikkal való együttműködés) után a szerveződés elhalt, vezetőit sorra letartóztatták.114 1957 tavaszán - az új párt- és ifjúsági 109 A káderanyagokkal kapcsolatosan Id. a 7. dokumentumot. 110 Kevéssé szervezett formában november 6-ig a központi diákszálló lakóinak egy része harcolt, akik Széna téri felkelőkkel együtt védték a Várat. Az egyetemi nemzetőr egységek feloszlatásának köszönhetően egyetemisták közül összességében kevesen haltak meg a forradalom során. 111 Ennek egyik példája egy Kádár Jánosnak címzett levél, de jogi és anyagi segítséget is igyekeztek nyújtani a hallgatóknak. Gyakoriak voltak ugyanis nemcsak az utcáról elhurcolások, hanem a diákotthoni razziák is, pl. december 5-én a Bercsényi utcai diákszállóban. Erre vonatkozóan Gillemot László, a BME rektora jelentést készített az oktatásügyi kormánybiztos részére, közli: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 372- 373. o. 112 A tanári közgyűlésről szóló dokumentum megtalálható a BME Levéltárában (az 1956-1957. évi volt TÜK-iratok között). A két egyetem az egyesítésre vonatkozó közös javaslatát november 24-i dátummal fogalmazták meg és küldték el Kónya Albertnek. Közli: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 380. o. Az egyesítés és ezzel együtt az autonómiája kérdése egészen a tanév végéig napirenden volt, akkorra azonban már eldőlt, hogy semmi nem valósul meg belőle. 113 A tanulmányok folytatásának módjáról részletesen beszámolnak a tanévről szóló rektori jelentések. 114 Tevékenységükkel kapcsolatos fennmaradt néhány dokumentum, pl. „A Műegyetemi MEFESZ Bizottság tájékoztatója a MEFESZ eddigi munkájáról és terveinkről, 1957. [január 10. körül]” (MNM Röplapgyűjtemény, 68.88.1.) vagy a BME pártbizottságának tervezete az egyetem KISZ és MEFESZ szervezeteinek egybeolvasztására (közli: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 511-516. o.) 79
