Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)

Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények

Batalka Krisztina

alapszervezetek kialakulásával párhuzamosan - megindultak a fegyelmi vizsgálatok. Az egyetemek kimutatásai szerint az ÉKME hallgatóinak 12 %-a (kb. 400 fő), valamint 23 oktató disszidált, míg a BME-n kb. 15 % hallgató és 63 oktató. A forradalmi események alatt tanúsított magatartásuk miatt az ÉKME összesen 4 dolgozóját bocsátották el, 3-an önként távoztak, írásbeli vagy szóbeli megrovásban, ill. adminisztratív eljárásban (alacsonyabb munkakörbe sorolás) 7-en részesültek. A BME-n 13 dolgozót bocsátottak el, helyeztek át vagy függesztettek fel. Jelentős volt a lemorzsolódott hallgatók aránya is, főként a levelező és esti tagozaton (32, ill. 16 %).115 A hallgatói fegyelmi ügyeket egyébként karonként a dékán vezetése alatt működő bizottságok tárgyalták meg, míg az oktatókéval a minisztériumban alakult bizottságok foglalkoztak. Marián Istvánt halálra ítélték, majd életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, 15 évet töltött le belőle. A professzorok közül többek között Mosonyi Emilt, Csonka Pált, Taky Ferencet, valamint Dékány Sándort, a Hadmérnöki Kar vezetőjét is eltávolították az egyetemről, rehabilitálásuk 1991-ben történt meg."6 * 116

1,5 BME és ÉKME rektori jelentések (BME Lt. 1956-1957. évi volt TÜK-iratok).

116 A Hadmérnöki Kar az 1957. nov. 12-i HM-MM rendelet alapján meg is szűnt.

80