Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Pécsi felsőoktatási intézmények szeretett volna végrehajtani. Október 23-a egy éves évfordulóját a Pécsi Nemzeti Színház „Bánk bán” előadásán akarták megünnepelni, erre 424 darab jegy megvételével fel is készültek, tervezték a Himnusz és a Szózat eléneklését, valamint a „Tiborc panasza” utáni vastapsot. A titkos szolgálat azonban nyilván jelezte az előkészületeket, a színház igazgatója levétette a Katona-darabot a műsorról. ’2I A megtorlás Az 1956. november 3-ról 4-re virradó éjszakán Pécset elfoglaló szovjet csapatok fogságába került a Forradalmi Katonatanács elnöke, Csikor Kálmán, valamint ekkor és november 4-én több más katonatiszt és sorkatona mellett Nagy Endre orvostanhallgató is. Őket a szovjet katonai csapatok „bemeszelt ablakú vasúti kocsikban” a Szovjetúnióba, Ungvárra szállították, majd több mint hatheti fogva tartás után 1956. december 23-án hazahozták.321 322 Pécsett 1957. március 10-én kezdődtek meg a forradalomban részt vett egyetemi hallgatók letartóztatásai bírói ítélet nélkül, internálás céljából. Ekkor a POTE két hallgatóját, Debreczeni Lászlót és Péter Károlyt, a PTE két joghallgatóját, Klencz Tibort és Péterfia Zoltánt és hat pedagógiai főiskolást - közöttük a Magyar László, Nedelykov Milán, Répánszky Ernő MEFESZ-vezetőket, Kiss Dénes költőt - tartóztatták le, majd egy hónapi pécsi fogdában tartás után 1957. április 13-án Kistarcsára szállították őket. 1957 év végén szabadultak. A megtorlás súlyosabb formája volt a büntető peres eljárás alá vonás a népi demokratikus rend megdöntésére törekvő mozgalomban játszott vezető szerep, vagy csak részvétel vádjával, majd első és legtöbbször másodfokú ítélettel, végül sokszor több éves letöltendő börtönbüntetéssel. A Dr. Kertész Endre és 17 társa elleni perben a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa vezetőit és azon tagjait hurcolták meg, akiket az MSZMP vezetői, ideológusai által kreált koncepció szerint büntetni akartak. Az e perben szerepelt pécsi egyetemi tanár, dr. Abay Gyula másod fokon 6 év, az egyetemisták közül Csete József másod fokon 2 év börtönbüntetést kapott, Magyar Lászlót és Treibert Ottót felmentették/’23 A másik nagy baranyai per Csikor Kálmán alezredes és társainak pere volt a Kaposvári Katonai Bíróságon. Csikort előbb életfogytiglanra, később másod fokon 12 évi börtönbüntetésre ítélték. Ugyanebben a perben Debreczeni László egyetemi hallgatót másod fokon 3 év hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Az ő ügye azért került a katonai bíróságra, mert a fo vád az volt ellene, hogy ő vezette a megyei pártbizottságot elfoglaló egyetemi zászlóaljat.324 Két MEFESZ-vezető és társai ellen indítottak pert. Belinszky Barnabás perében az I. rendű vádlottat első fokon 7, másod fokon 4 év, a II. rendű Válenti Bélát első és másod fokon 2, a III. rendű Pirisi Mátyást első fokon 6, másod fokon 3 év börtönbüntetésre ítélték, a IV. rendű Ditrói Zsuzsanna, a MEFESZ gépírója 1 év börtönt 321 Belinszky Barnabás és társai pere. Pécsi Megyei Bíróság, B. III. 998/1957/15. szám. In: Péter Károly, i. m. LXI-LXII. 4-5. p. 322 Péter Károly, i. m. 285-286. p. 323 BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 8. doboz, 283. szám. Baranya Megyei Ügyészség, 1957. Tűk. 0014. Vádirat dr. Kertész Endre és társai ellen. Másolat; 1956 Kézikönyve. III. Megtorlás és emlékezés. 1956-os Intézet, 1996, i. m., 228-230. p. 324 BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 8. doboz, 284. szám. ítélet Csikor Kálmán és társai büntető perében 343
