Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Rozs András kapott, melyet másod fokon 3 évre felfüggesztettek.325 Nedelykov Milánt, a Főiskolai MEFESZ tagját felmentették.326 Az egyetemeken 1957 márciusától fegyelmi eljárásokat rendeltek el a forradalomban részt vett egyetemi tanárok, oktatók és hallgatók ellen. Az MSZMP egyetemi vezetősége javasolta „a forradalmi akciókban vezető szerepet játszó hallgatók” fegyelmi felelősségre vonását és kizárását. A fegyelmi eljárások hosszan elhúzódtak, több kihallgatással, tanúk meghallgatásaival jártak, melyek során a fegyelmi eljárást vezető párttag egyetemi tanárok - dr. Cholnoky László, dr. Donhoffer Szilárd, dr. Kovács Sándor, dr. Hajnal József - az MSZMP koncepciója szerint kérdezték ki a vádlottakat. A fegyelmi bizottságokban helyet foglaltak az MSZMP, a KISZ és a MEFESZ képviselői is. Utóbbiak már az 1957-ben működő, a Kádár-rendszerrel lojális MEFESZ tagjai voltak. A fegyveres akciókban való részvétel főbenjáró bűn volt. Az orvosi egyetemi zászlóalj diák-parancsnokát, Rozsos Istvánt több kihallgatás után végül csak megrovásban részesítették, mert ugyan felelős parancsnokként igyekezett a rendet biztosítani, de ő maga, bár nem vett részt fegyveres akcióban, nem tartotta vissza társait az erőszakos cselekedetektől.327 Dr. Szentágothai János orvosprofesszor ellen fegyelmi vizsgálatot folytatott a fegyelmi bizottság, fő bűne az volt, hogy elnökölt azon az értelmiségi gyűlésen, ahol a győri nemzeti tanács 14 pontját elfogadták és erről szóló sajtóközlemény az ő neve alatt jelent meg, valamint a professzor „többek előtt olyan kijelentést tett, amely szerint az ellenforradalmi eseményekkel egyetért”. Szentágothai és Kerpel-Frónius Ödön professzorok az orvosi egyetem kiküldötteként vettek részt a pécsi Értelmiségi Tanács 1956. október 31-i alakuló gyűlésén. Dr. Szentágothai János egyetemi tanár mindezekért 1957-ben írásbeli megrovásban részesült. „Fegyelmi vétségét” enyhítette, hogy a professzor „az ellenforradalom alatt az egyetemi Pártbizottság funkcionáriusa részére menedékhelyet ajánlott fel”.328 Dr. Lissák Kálmán egyetemi tanár, dékán sem kerülhette el a fegyelmi eljárás alá vonást. Őt a forradalmi napokban tett egyes - Ernst professzorra és kommunista társaira vonatkozó kijelentései és különösen a Csikor Kálmán ügyében tett kari felteijesztés aláírása miatt vonta felelősségre a fegyelmi bizottság. Az Orvostudományi Egyetem Tanácsa 1956. december 5-i ülésén tárgyalta Csikor Kálmán alezredes, az egyetemi katonai tanszék volt vezetőjének a forradalomban betöltött szerepét. Az Egyetemi Tanács Csikor mellé állt, szerinte a Katona Tanács elnöke a „kormány intézkedéseinek szellemében járt el, a nemzetőrség szervezését és felfegyverzését az Egyetemi Tanáccsal egyetértésben tette. Csikor „elnökségének egész ideje alatt Pécsett az önbíráskodásnak egyetlen esete sem fordult elő és ellenforradalmi megmozdulások vagy fasiszta túlkapások tudomásunk szerint Pécsett nem fordultak elő, ami jelentős mértékben Csikor Kálmán alezredes józan és megfontolt irányításának volt köszönhető”. Csikor megakadályozta a szovjet csapatokkal szembeni pécsi fegyveres ellenállást is, és a törvényes rendet biztosította. Csikor Kálmán esete az amnesztia-rendelet alá esik. „Az Egyetemi Hallgatóság és Pécs város közvéleménye megnyugtatása céljából is rendkívül jó hatású lenne mihamarabb történő szabadlábra helyezése”. A Pécsi Orvostudományi Egyetem 325 Belinszky Barnabás és társai pere. Pécsi Megyei Bíróság. B. 111. 998/1957/15. szám. In: Péter Károly, i. m. LVIII-LXIX. 1-12. p.; 297. p. 326 Nedelykov Milán pere. BML. 11. 1956-os gyűjtemény. 1264/1957. 23. doboz, 891. szám; Péter Károly, i. m., LXX-XCII. p.; 297. p. 327 Pécsi Orvostudományi Egyetem Dékáni Hivatala, 4/1857. Fegyelmi határozat. Rozsos István megrovásban részesíti dr. Lissák Kálmán dékán. Pécs, 1957. április 19. In: Péter Károly, i. m., XXIX. 0026. p. 328 Péter Károly, i. m. XXXVIII, XXXIXXLVI, XLVII. p. 344
