Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Molnár László szerepet vállalókhoz való viszonyukon. A november 12-én kiadott 6/1956 (XI.12.) kormányhatározat még politikai tanácskozó szervként eltűrte ugyan a forradalmi bizottságokat, de hatáskörüket már igyekezett korlátozni. December elején azonban már egy újabb rendelettel feloszlatták őket, valamint felhívást tettek közzé, hogy az általuk a forradalom idején eltávolított vezetők haladéktalanul térjenek vissza beosztási helyükre. Az 1957. január 9-i rektori tanácsülés határozott az egyetemi vezetőség lemondatásáról és új tisztségviselők választásáról, melyet a másnapi egyetemi tanácsülésre készítettek elő. Gegesi Kiss Pál rektor azonban, szembeszegülve a tanács határozatával, nem volt hajlandó megválni tisztségétől. Ezt megelőzően az egyetemi forradalmi bizottság és több prominens tanár131 132 már november 1-jén kísérletet tett az egyetemi tanács összehívatására azzal a céllal, hogy új egyetemi vezetőséget válasszanak. Ezt viszont a rektor - aki ezekben a napokban meg sem jelent hivatalában, hanem azzal csak telefonkapcsolatot tartott - megakadályozta. Az egyetem sztálinista típusú átalakítását levezénylő Gegesi Kiss Pál eltávolítása a rektori székből szinte természetes igényként merült fel a forradalom napjaiban. Bár ezt nem sikerült elérni, de megszüntették a Személyzeti Osztályt, és november 13-án rádiófelhívást intéztek a hallgatósághoz a felsőbb éveseket kórházi és gyógyszertári munkára, az alsóbb éveseket romeltakarításra mozgósítva. A pusztulás mértéke megközelítette a háborúban elszenvedettet, bár akkor az ostrom 108 napig tartott. Szervezeti kérdések tekintetében Baló József vetette fel az egyszemélyes vezetés kontra testületi felelősség kérdését. A tanács egyértelműen az egyetemi tanács és a kari tanácsok prioritása mellett döntött. Az ún. relatív autonómia1 j2 kérdésében még sikerült egyetértésre jutni, de a tudományegyetemhez való visszatérés és ezzel kapcsolatban a főhatóság ügyében már nem volt összhang az egyetemen. Haynal professzor indítványát, mely az egyetemistákat és főiskolásokat érintő amnesztiarendeletet sürgetett volna, maga a rektor vetette el azzal, hogy „létezik már amnesztia, de nem a bűncselekményekre.” A MEFESZ és aNÉKOSZ133 még decemberben is kéréseket, követeléseket fogalmazott meg, melyek 1957 januárjában kerültek az egyetemi tanács elé. Ezekben kiemelt helyet kaptak a diákjóléti kérdések, a szabad professzorválasztás párhuzamos tanszékek megléte esetén, a magántanári kollégiumok visszaállítása, a pszichológia bevezetése,134 a nem szakmai tárgyak fakultatívvá tétele és a szabad idegen nyelvválasztás. Az egyik sarkalatos pont az egyetemi autonómia és oktatási szabadság visszaállítása volt. A diákok arra buzdították a tanácsot, hogy ennek érdekében a „legerélyesebben harcoljon.”135 A tanári kar nemcsak az autonómiával, hanem az egész egyetem jogállásával foglalkozott egy 1956. december 12-én tartott tanári értekezleten. Megtárgyalták az önállóság vagy az ELTE-hez való visszatérés, valamint a főhatóságok (Egészségügyi vagy Oktatásügyi Minisztérium) kérdéseit. Az egyetem átalakítása, különös tekintettel az autonómia visszaállítására, nem sokáig maradhatott napirenden. A Művelődésügyi Minisztérium 1957. január 8-i felhívásában, melyet az egyetemek újraindítása érdekében tett közzé, még mindezen követelések teljesítését megígérte. Az önmagát forradalminak nevező Kádár-kormány, helyzete 131 Baló József, Nónay Tibor, Földvári Ferenc, Flaynal Imre és Petényi Géza. 132 Relatív autonómia alatt a szabályalkotás jogát, a költségvetési kereteken belüli szabad forrásfelhasználás jogát és a munkatársak alkalmazásának jogát értették. 133 Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. A MEFESZ-hez hasonlóan 1945 után létrejött, baloldali diákszervezet, melyet ugyancsak a kommunisták számoltak fel, majd alakult újjá 1956-ban. 134 Ezt a diákok az 1918/19-es forradalmak idején érték el először. 135 Semmelweis Egyetem Levéltára (SE Lt.) 3/a Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 6. kötet 1956/57. 59. old. 106
