Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Orvostudományi Egyetem megszilárdulásával, korábban tett ígéreteiről, miszerint megőrzi a forradalom vívmányait, sorra megfeledkezett. Marosán György államminiszter nyilatkozata a Népakarat című lap január 29-i számában már előre jelezte ezt a változást: „...az ellenforradalmi és reakciós elemek az egyetemeket újból fel akarják használni reakciós nézetek terjesztésére és itt-ott néha fegyveres összeesküvésre is. Legújabban az egyetem autonómiájának jelszavával hadakoznak. Erre a régi értelembe (sic!) vett autonómiára azonban nincs szükség, mert nem szükséges, hogy a tudományt ilyen módszerekkel akarják megvédelmezni. A népi demokratikus állam ugyanis nemcsak egyszerűen biztosítja, hanem minden módon serkenti a tudományok fejlődését. Az egyetemi ifjúságot a marxizmus-leninizmus szellemében kell nevelni, ezért az egyetemeken továbbra is lesz marxista-leninista nevelés. Azokkal szemben, akik az egyetemeken a rendet és a fegyelmet meg akarják bontani, ugyanúgy járunk el, mint más rendbontókkal szemben. ”'36 A február 2-án tartott tanári értekezleten elhangzottak ugyancsak nyilvánvalóvá tették, hogy az engedményeket a párt és a kormány csak átmeneti fogásnak tekintette. Kállai Gyula, az MSZMP Központi Ideiglenes Intézőbizottsága tagja, dr. Simonovics István egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Király Kálmán egészségügyi minisztériumi osztályvezető nem hagytak kétséget afelől, hogy szűkítik az ösztöndíjak körét, megtartják a tanrendben a marxizmus-leninizmus oktatását, és az autonómia alatt nem a legszélesebb önállóságot értik. Véleményük szerint a rehabilitáció kérdése jól áll, sőt a legtöbb eltávolítást törvényesnek ítélték. A forradalmat már kifejezetten ellenforradalomnak minősítették, és kemény fellépést helyeztek kilátásba a zavarkeltőkkel, például a sztrájkolókkal szemben.136 137 A novembertől meginduló letartóztatások, illetve megtorlás mellett komoly veszteséget jelentett az egyetemnek (is) a kivándorlás. Januárra már a mérleget is fel lehetett állítani. 104 orvos és 76 egyéb alkalmazott távozott az egyetemről. A hallgatóság soraiból is sokan hiányoztak.138 3 halott és 315 nyugatra menekült, a 3085 fős összhallgatói létszám csaknem 11%-a.139 1957. április 30-án dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese hozzájárult, hogy az egyetemek betöltsék a külföldre ment hallgatók helyét. Ám ezekben az esetekben is meg kellett vizsgálni, hogy nem kerültek-e közéjük politikai vagy egyéb szempontból „nem kívánatos” személyek. Ugyanez vonatkozott a forradalom idején felvettekre, illetve visszavettekre is.140 A hallgatók letartóztatását már novemberben megkezdték. Prezmeczky László IV. éves fogorvostanhallgatót 14-én az egyetem udvarán vették őrizetbe a bőrkabátosok, és tartották fogva 74 napig, majd vádemelés nélkül elengedték. Március elején újabb hullám indult, feltehetően a 15-i nemzeti ünnepre való felkészülésként. Réffy Antal II. éves és Vígh József III. éves medikust például a diákotthonból hurcolták el a karhatalmisták. Ezt 136 SE Lt. 3/a Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 6. kötet 1956/57. 112. old. 137 Uo. 137. old. 138 A külföldre távozott hallgatókra vonatkozóan csak a Művelődési Minisztériumhoz tartozó felsőoktatási intézmények összesítő adata ismeretes, miszerint 1957 februárjáig a tudományegyetemekről 335, a műszaki egyetemekről 947, a pedagógiai főiskolákról 59 hallgató hiányzott (MSzMP Intéző Bizottságának ülése 1957. jún. 14-én. Országos Levéltár (OL) M-KS-288. fond, 5.cs.29.őe. 43. old.). Tekintettel a felsőoktatás akkori szervezeti széttagoltságára, az összes intézményből hiányzó hallgatók száma ennél jóval magasabbra tehető. 139 A BOTE teljes veszteségét források hiányában nem tudjuk pontosan rekonstruálni, mivel nyilvántartások csak a hallgatókról maradtak fenn, az alkalmazottakról sajnos nem. Egy későbbi kimutatás ugyan közöl adatot velük kapcsolatban, de csak a külföldre távozottak létszámáról, az elhunytakról nem. 140 A forradalom alatt felvettek olyanokat, akiket korábban elutasítottak, illetve kizártak. így a Fogorvosi Karra 26 főt vettek fel, illetve további 2 főt vissza, míg az Általános Orvostudományi Karra 52 felvétel és 21 visszavétel történt. 107
