Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szénái Attila - Lossné Acs Mária Kronológia Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc 1956. október 19.-1958. 1956 október 19-22. A MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége) szegedi megalakulására válaszul a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) pártutasításra egy Budapesten tartandó diákparlamenti tanácskozás szervezésébe kezd országos felsőoktatási hallgatói képviselet szándékával. Miskolcon az egyes évfolyamok küldöttválasztó gyűléseket tartanak és több radikális követelésnek is hangot adnak. október 22. Több mint 1000 hallgató, 100 oktató és több megyei pártvezető jelenlétében - hétfő délután három óra és éjfél között - diákparlamenti nagygyűlést tartanak a nagyelőadóban. A követelések alapján összeállítják az egyetem 11 pontját. Az országban elsőként követelik a Varsói Szerződésből való kilépést és a tárgyalásokat a Dunai Konföderációról. október 23. Délelőtt megválasztják a Diákparlament vezetőségét, elnöke Fekete Simon (V. évf.). Az esti Gerő-beszéd elemi erejű felháborodást vált ki, mely előre nem szervezett tömeggyűlésbe torkollik a nagyelőadóban. A gyűlés hajnalig tart, és közben folyamatosan érkeznek a hírek a Budapesten kitört fegyveres harcokról. október 24. A Diákparlament vezetői kapcsolatba lépnek a DIMÁVAG-ban megalakult munkástanáccsal. Nyilvánosságra kerül a D1MAVAG munkástanácsának 21 pontos követelése a diákparlamenti követelésekkel összhangban. október 25. A diósgyőri nagyüzemi munkásság spontán tömegtüntetését a reggeli órákban a Diákparlament és a DIMÁVAG munkástanácsa az Egyetemvárosba irányítja. A délutáni órákban az egyetem főépülete előtt tartott tömeggyűlésen megválasztják az ország első területi munkástanácsát Nagy-Miskolci Munkástanács néven. Majd késő délután kihirdeti az általános sztrájkot a megyében. A Diákparlament hírszolgálata az október 25-éről 26- ára virradó éjszaka kezdi el működését. október 26. A délelőtti órákban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által letartóztatott középiskolás diákok kiszabadításáért tüntető tömeg be akar hatolni a rendőrkapitányság és az ÁVH Zsolcai kapui épületébe. A felszólítás nélküli ÁVH-s sortűz eredménye 84 sebesült és 16 halott. A tüntetők beveszik a rendőrkapitányság és az ÁVH épületét, három rendőrt, két ávóst és egy civil ruhás ávóst rögtönítélkezéssel helyben agyonvernek. A rendőrség és a katonaság elmenekül. Az esti órákban a Diákparlament vezetősége lefegyverzi a Tizeshonvéd utcai ÁVH-s karhatalmi egységet. Az egyetem katonai tanszékének vezetője, Záhonyi Brúnó a Diákparlament megbízásából felfegyverzi az egyetemistákat. Az éjszaka folyamán már az egyetem biztosítja a városban fegyveres járőröket. október 27. Megalakul az egyetemi belső őrség és szervezni kezdik az egyetemi őrzászlóaljt. Az északkelet-magyarországi nemzetőrség nagy részét néhány napig egyetemi hallgatók adják. A Diákparlament küldöttei járni kezdik a megye községeit és gyárait, segítve a forradalmi önszerveződést, a munkástanácsok megalakítását. Az egyetemre szállítják az első zsákmányolt R30-as rádióadó berendezését, és még aznap megindulnak a diákparlamenti hírszolgálat szervezésében a külföldre irányuló rádióadások, október 28-29. A megyei munkástanács és a Diákparlament együttműködéséből létrejött politikai felhívás a többpárti demokrácia követelését fogalmazza meg. A felhívás másnap elhangzik a „Nagyborsodi Munkástanács Rádiója, Miskolc” adásában. 310
