Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc A Diákparlament küldöttsége a Pingyom-tetőn székelő szovjet parancsnoksággal tárgyal, október 30-31. A Diákparlament részt vesz a borsodi nemzetőrség szervezésében és a gazdasági élet újraindításában. Megalakulnak az első pártok, és képviselőikből a többpárti demokráciát képviselő városi Nemzeti Bizottság. A Diákparlament megbízásából Darin Sándor tanársegéd 30-án Győrbe repül, és felveszi a kapcsolatot az alakulófélben levő Nyugat-Magyarországi Nemzeti Tanáccsal. A Diákparlament folyamatosan közvetíti a kormánynak az orosz csapatok újabb bevonulásáról érkező híreket. november 1-2. Megalakul az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács. Az alakuló ülésre az egyetemen kerül sor, elnöke Mihala Ferenc, titkára Darin Sándor, mindketten tanársegédek. Az egri rádióadó adása a Diákparlament műszaki és szellemi támogatásával indul meg. november 3. Közzéteszik az egyetemen az Országos Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozó követelést. A megyei munkástanács november 5-ére általános munkakezdésre szólít fel. A beözönlő szovjet csapatokról a Diákparlament hírszolgálata folyamatosan tájékoztatja a kormányt. november 4. Egy szovjet páncélos egység hajnali fél négykor, két motorizált üteg kíséretében Hejőcsaba felől a sötétben támadáshoz készülődik az Egyetemváros ellen. A belső őrség a felszólítására nem válaszoló, mozgó alakokra tüzet nyit. A félórás tűzharc a kézifegyverekkel ellátott egyetemisták fegyverletételével végződik. A rövid harcnak azonban a hallgatók közül két halottja és 9 sebesült áldozata van. A hallgatók többsége hazamegy, a Diákparlament vezetőségének egy része külföldre menekül, az egyetemen az oktatás szünetel. A miskolci rádió lillafüredi stúdióját őrző hallgatók fegyveresen a Bükkbe vonulnak. 1957 február 20. Az újjászervezett belügyi állambiztonsági szolgálat - együttműködve az időközben megszervezett egyetemi MSZMP-vel - elhatározza, hogy felszámolja a forradalom egyetemi maradványait, és hozzákezd a tömeges megtorlásokhoz. Kitűzik az egyetem épületére a vörös zászlót, mire a diákszállók ablakaiba tiltakozásul és gúnyból vörös rongyokat, piros éjjeli edényeket akasztanak ki. Erre megjelenik a „pufajkásoknak” nevezett karhatalom, és fegyveresen körülveszi az egyetemvárost. A hallgatókat az előadókba terelik, és a már kész névsorok alapján hozzákezdenek a letartóztatásokhoz. A fizikai bántalmazások már az egyetem épületeiben elkezdődnek, és folyamatosan tartanak a következő hetekben is a fogva tartottak kihallgatásakor. Körülbelül 120 hallgatót szállítanak be a rendőrkapitányság épületébe. A többi összeterelt hallgatót éjfél körül gumibotozók sorfala között engedik vissza a diákszállókba. 1957-1958 54 hallgatót és oktatót ítélnek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre, tartanak fogva internáló táborokban, illetve vesznek őrizetbe, és helyeznek rendőri felügyelet alá. További 49 hallgató és oktató ellen indul egyetemi kitiltásokkal, elbocsátásokkal járó fegyelmi eljárás. Az eljárásokba az időközben kiszabadulókat is bevonják, megközelítően kb. 150- 200 személy sorsát érintik a megtorlások. 311
