Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szénái Attila - Lossné Acs Mária Ezzel párhuzamosan Mihala Ferenc adjunktus és Darin Sándor tanársegéd a Diákparlament megbízásából Győrbe repült, hogy felvegye a kapcsolatot az akkor alakuló Nyugatmagyarországi Nemzeti Tanáccsal. A küldöttség még aznap, október 30-án visszatért Miskolcra (Darin Szigeti Attilán, a Nyugatmagyarországi Nemzeti Tanács elnökén kívül Győrben a külföldről hazatérőben ott rekedt Sályi István rektorral is találkozott), és a Diákparlament vezetősége minden jel szerint azonnal elhatározta az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanács szervezését. Másnap megérkeztek a küldöttek Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megyéből, Nyíregyházáról, valamint Miskolc megyei jogú városból és a Diákparlamenttől, s megalakították az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanácsot. Október 31-én, szerdán az egyes városi intézményeknél sorra létrehívták - a munkástanácsok mintájára - az ún. forradalmi bizottságokat, és ezek sorában az egyetemi Diákparlament is megalakította a Megyei Forradalmi Ifjúsági Tanácsot. 13 óra 17 perckor a Borsod Megyei Munkástanács miskolci rádiója beszámolt újabb szovjet erők, immáron légvédelmi tüzérség és páncélosok Záhony-Nyíregyháza irányából az ország területére való bevonulásáról. A hírről a Minisztertanács elnökét még az éjszaka folyamán értesítették. November 1-jén, csütörtökön a városi tanács nagytermében az összeült küldöttgyűlés megválasztotta a többpárti jellegű helyi önkormányzati szervet, a városi Nemzeti Bizottságot. Az alakuló ülésen hozott első határozat kimondta, hogy- - a Nemzeti Bizottság Miskolc területén teljes kormányzati jogkört gyakorol az elnökség és a szakigazgatási szervei útján;- - felhívta ezért a Miskolcon működő összes hatóságot - azok kivételével, amelyek jogköre a megyére terjed ki -, hogy a Nemzeti Bizottság rendelkezéseit hajtsák végre. A Megyei Munkástanács, értékelve a fővárosból érkező információkat, arra az álláspontra jutott, hogy a Nagy Imre által vezetett kormány működése megnyugtató irányban halad, de minthogy az információ áramlásával nem lehettek elégedettek, úgy döntöttek, hogy küldöttséget menesztenek - most már a Megyei Munkástanács nevében - a kormányhoz. Aktivizálták magukat a rádióamatőrök is, és hamarosan az ország számtalan pontjáról érkeztek jelzések a szovjet csapatmozdulatokról. A miskolci Egyetemi Rádió - ahol egy egész csoport foglalkozott 8-9 készülék segítségével a hazai és a külföldi adások értékelésével - délután 5 órától több ízben is jelentette, szovjet harckocsik felfokozott mozgását az országon belül, pontos földrajzi koordinátákat szolgáltatva. Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarország fölmondja a Varsói Szerződést, hogy megszűnjön a jogi alap a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására. 17 órakor még a semlegességről szóló deklarációt is átadta a nagykövetnek, majd az ENSZ főtitkárához intézett táviratában kérte, hogy a szovjet katonai akció kérdését soron kívül tűzzék az ENSZ közgyűlésének a napirendjére. A hírre nyomban összeült a miskolci Diákparlament, és az ENSZ-hez intézett felhívásában támogatta Nagy Imrét. 23 óra 30 perckor a Szabad Kossuth Rádió a szovjet követség közleményét ismerteti, mely szerint a magyar légierő repülőtereit a szovjet hadsereg csak azért vette körül páncélos erőkkel, hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodó szovjet katonák hozzátartozóinak és sebesültjeinek légi úton történő elszállítását... November 2-án, pénteken a késő délelőtti órákban a miskolci egyetemen, a Diákparlament képviselőinek két napig tartó szervezésének köszönhetően - dunántúli mintára - Békés, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megyék küldöttei megalakították az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanácsot, melynek székhelye: Miskolc, a Nehézipari Műszaki Egyetem. A Nemzeti Tanács - melynek elnökévé a 31 éves Mihala 304
